2023.11.15. 07:11
Az Európai Bizottság újabb, a tizenkettedik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot (videó)
630. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció/ Ukrán tűzoltók egy orosz légicsapásban megrongálódott lakóépület lángjait oltják Kijevben 2023. szeptember 21-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Herszoni orosz vezető: ukrán katonák vannak a Dnyeper bal partján
Mintegy másfél századnyi ukrán katona tartózkodik a Dnyeper bal partján, Krinki térségében, de az átkelés során az ukrán hadsereg másfél-két zászlóaljat veszített - közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került területeinek elöljárója szerdán a Telegram-csatornáján.
Szaldo szerint a folyó megszállt bal partjának a vasúti hídtól Krinkiig tartó szakaszán mintegy másfél századnyi ukrán katona tartózkodik, többnyire kisebb csoportokban, de "blokkolta" őket egy orosz katonai csapat. A kormányzó azt állította, hogy "egy ukrán katona átlagos élettartama a bal parton alig több mint két nap", és hogy az orosz hadsereg naponta ejt fogságba néhány fős ukrán csoportokat.
Szaldo bejegyzése szerint az ukrán fél NATO-kiképzők irányításával készült a Dnyeperen való átkelésre, itt összpontosítva a legjobb katonai és elektronikai felszerelését, valamint megmaradt egységeinek legjavát. Hírszerzési adatokra hivatkozva azt írta, hogy az eredeti tervek szerint az ukrán hadsereg november 1-jére tervezte Oleski, november 15-re Nova Kahovka, december 1-jére Csaplinka, december 15-re pedig Henicseszk elfoglalását.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint három ukrajnai frontszakaszon hat rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán, ennek során mintegy 670 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A tárca szerint az ukrán fél a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 220 főt a Donyeck körzetében dúló harcokban szenvedte el. A herszoni régióban az ukrán csapatok több mint 60 embert veszítettek.
A moszkvai védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három vezetésipontot, egy hadianyagraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rendszer lokátorát, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy-egy francia CAESAR, amerikai M109-es Paladin és lengyel Krab önjáró, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, hét HIMARS-rakétát és 30 drónt. Az orosz statisztika szerint a háború eleje óta a hadszíntéren megsemmisített ukrán tüzérségi lövegek és aknavetők száma 7100 fölé emelkedett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az Európai Bizottság újabb, a tizenkettedik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot
Az Európai Bizottság több mint száz embert helyezne korlátozó intézkedések hatálya alá, újabb behozatali és kiviteli tilalmakat, valamint az olajárplafon szigorítására és az uniós szankciók kijátszása elleni fellépésre irányuló intézkedések elfogadását is szorgalmazza az elfogadásra javasolt, Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizenkettedik szankciós csomagjában - tájékoztatott közleményében az Európai Külügyi Szolgálat (EKSz) szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint az Európai Bizottság, valamint Josep Borrell uniós külügyi és biztoságpolitikai főképviselő az Európai Tanács októberi ülésének azon határozatával összhangban tett javaslatot a tizenkettedik szankciós csomagra, hogy tovább gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni háború folytatására.
A bizottsági javaslat több mint további 120 ember, illetve szervezet szankcionálását javasolja Ukrajna önállóságának és területi egységének aláásásában játszott szerepük miatt. Közéjük az orosz katonai, védelmi és informatikai szektor szereplői, valamint más fontos gazdasági szereplők tartoznak. A javasolt intézkedések azokat célozzák, akik a közelmúltban jogtalanul szerveztek "úgynevezett választásokat" Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területein, valamint, akik felelősek az ukrán gyermekek erőszakos "átneveléséért", illetve azokat a szereplőket, akik hamis információt és propagandát terjesztenek Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására - közölték.
A főképviselő az uniós bizottsággal együtt új behozatali és kiviteli tilalmak, valamint az olajárplafon szigorítására és az uniós szankciók kijátszása elleni fellépésre irányuló intézkedések elfogadását is javasolja. A javaslatok célja a szankciós keret általános megerősítése - húzták alá.
"A szankciós csomagok az Oroszország Ukrajna elleni jogellenes háborújára válaszul kidolgozott uniós stratégia részét képezik, valamint erősítik az Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását célzó intézkedéseket" - fogalmaztak.
Az EU politikája továbbra is az, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy hagyjon fel az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog sorozatos megsértésével, és, hogy ezeket a jogsértéseket költségesebbé tegye az orosz háborús gépezet számára - tette hozzá közleményében az uniós külügyi szolgálat.
Eltávolították Puskin szobrát Kijevben
Eltávolították szerdán Alekszandr Puskin orosz költő emlékművét az ukrán főváros, Kijev egyik központi parkjából - hozta nyilvánosságra Dmitro Bilocerkovec, a kijevi városi tanács képviselője a Facebookon.
Puskin szobra az Ivan Bahrjanij huszadik századi ukrán költőről, próza- és drámaíróról, publicistáról és politikusról elnevezett parkban állt. A parkot korábban Puskin Parknak nevezték. A képviselő közölte, hogy a kormány tagjai egyetértettek Kijev városának az emlékmű lebontására tett kezdeményezésével.
Az ukrán kulturális minisztérium a Telegramon közölte: "üdvözöljük a kijevi polgármesteri hivatalnak a városi tanáccsal és a helyi aktivistákkal való együttműködésének eredményét. Egy Puskinnal kevesebb van Kijevben. Folytatódik az erőszakos eloroszosítás következményeinek felszámolása".
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisban aláírta az orosz birodalmi politika propagandáját tiltó törvényt. A jogszabály megtiltotta a szovjet és orosz jelképek gyártását, terjesztését és nyilvános használatát. A törvény előírásainak megfelelően az állami hatóságoknak és a helyi önkormányzatoknak el kell távolítaniuk a közterületekről az orosz birodalmi politika végrehajtásában részt vevő személyek emlékműveit, valamint át kell nevezniük azokat az utcákat, tereket, parkokat, földrajzi neveket, amelyek az orosz birodalmi politikát jelképezik.
Idén július óta több mint 60, Oroszország és a Szovjetunió történelmével és kultúrájával kapcsolatos emlékművet bontottak le Kijevben, az egykori Puskin parkban található Puskin-emlékmű azonban mostanáig a helyén maradt. A szobrot többször festékkel locsolták le, talpazatára a lebontását szorgalmazó szövegeket írtak.
Négymilliárd euró tőkeemelést javasol az EBRD igazgatótanácsa az ukrajnai támogatás folytatására
A javasoltot szerdán nyújtotta be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótestületnek az ukrajnai befektetési és támogatási programok folytatása érdekében.
Az EBRD májusban tartott idei közgyűlésén jelezte először, hogy várhatóan tőkeemelést kér részvényeseitől, annak érdekében, hogy a következő években az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztása – vagyis külső adományok és garanciavállalások bevonása – nélkül folytathassa Ukrajna támogatását.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
A tőkeemelési javaslatról szóló szerdai hivatalos bejelentés szerint a kormányzótanács még az idei év vége előtt dönt az előterjesztésről.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet közölte: a kormányzótanács elé terjesztett indítvány alapján a pótlólagos tőke lehetővé tenné, hogy az EBRD a háború időtartama alatt évente 1,5 milliárd euró, a jövőben pedig évente 3 milliárd euró finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
A kormányzótanács már az idei közgyűlésen egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az EBRD-nek pótlólagos részvényesi támogatásra lesz szüksége az Ukrajna támogatásában betöltött szerepének kiteljesítéséhez, és egyetértésre jutott abban is, hogy a befizetett tőkeállomány a támogatás leghatékonyabb széles bázisú eszköze
– fogalmaz szerdai tájékoztatásában a londoni pénzintézet.
Az EBRD felidézi, hogy már októberben elérte a 3 milliárd eurós célt az ukrán reálgazdaságnak folyósított támogatás értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra.
Tavaly ebből 1,7 milliárd eurót folyósított, és további 200 millió euró finanszírozást hajtott fel pénzügyi partnerintézmények bevonásával.
A 3 milliárd eurós finanszírozási cél eléréséről szóló múlt havi tájékoztatásban az EBRD kiemelte:
az orosz támadás utáni első teljes év háborús kárai alapján készült legutóbbi becslés arra vall, hogy az ukrajnai újjáépítés költségei elérhetik a 411 milliárd dollárt.
A bank hangsúlyozta, hogy ezt a költséget egyetlen bank sem tudja egyedül vállalni, és a magánszektornak döntő szerepe lesz az ukrán gazdaság helyreállításában.
Fotó: Jakiv Ljasenko / Forrás: MTI/EPA
Az Ukrajnának folyósított eddigi EBRD-finanszírozások fő elemei között van az Ukrenergo áramelosztó vállalatnak nyújtott 520 millió eurós likviditáspótló támogatás és a Naftohaz ukrán gázipari vállalatnak összeállított 300 millió – a külső társfinanszírozásokkal együtt 500 millió – eurós finanszírozási csomag.
Az EBRD emellett aláírt egy 250 millió eurós hitelmegállapodást az ukrán vasúttársasággal az Ukrajnát és az Európai Uniót összekötő vasútvonalak fejlesztésére.
A bank 300 millió euróval finanszírozza az EU által tavaly májusban „szolidaritási folyosók” néven meghirdetett kezdeményezést is, amelynek célja alternatív vasúti és közúti szállítási lehetőségek kialakítása Ukrajna mezőgazdasági exportja számára, tekintettel arra, hogy a háború a fekete-tengeri kikötőkből induló fő ukrán hajózási útvonalakat is érinti.
Ukrán belügyminiszter: az orosz erők csapást mértek Zaporizzsja megyére
Az orosz erők újabb csapást mértek az Ukrajna délkeleti részében lévő Zaporizzsja megyére, két mentést végző szakember életét vesztette a támadás következtében – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szerdán a Telegramon.
A tárcavezető elmondta, hogy az oroszok rövid időn belül másodjára nyitottak tüzet a régió polgári infrastruktúrájára. Egy létesítménynél tűz ütött ki. A katasztrófavédelem munkatársai perceken belül a helyszínre érkeztek, ezután az orosz erők ismét támadást indítottak, amelynek következtében a mentést végzők közül ketten meghaltak, hárman pedig megsérültek. Klimenko hozzátette, hogy rajtuk kívül még négy civil is megsebesült.
Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők tüzérségi támadása megrongált egy közepes nyomású gázvezetéket a keleti országrészben lévő harkivi régióban, Donyeck megyében pedig egy hőerőmű közelében lévő területet vettek ágyútűz alá. A gázvezeték megrongálása következtében több mint háromszáz fogyasztó maradt gázellátás nélkül, de többségüknél már helyreállították a gázszolgáltatást. A donyecki régióban található, hőerőmű mellett levő terület ágyúzása következtében senki sem sérült meg, a károk felmérése azonban még folyamatban van – közölte a tárca.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók jelentéseiből készített összefoglalójában azt emelte ki, hogy az elmúlt nap során orosz támadások miatt Harkiv megyében egy helyi lakos életét vesztette, három pedig megsérült. A déli Herszon megyében heten, a donyecki régióban pedig legalább három civil szenvedett sérüléseket.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 820-szal 314 290-re nőtt. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 15 harckocsit, 58 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 26 drónt.
Lezárult az Ukrajnából érkezett gyermekek oktatását támogató projekt
Lezárult az Ukrajnából menekülők megsegítése - oktatási integráció támogatása című projekt, amely az Ukrajnából, a háború elől menekülő családok gyermekeinek a magyarországi köznevelésbe történő bekapcsolódását támogatta – tájékoztatta a Belügyminisztérium szerdán az MTI-t.
A projektet a Széchenyi 2020 program keretében 3,6 milliárd forint európai uniós támogatással valósították meg
– írták.
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
Hozzátették, hogy a program több mint 1500 óvodát és iskolát érintett, ezekben mintegy 6000 – 18 éves kor alatti – gyermek, illetve tanuló nevelésének, oktatásának támogatása zajlott.
A tárca közlése szerint a projekt keretében nyújtott támogatás hozzájárult az ukrán állampolgársággal rendelkező és magyarországi állami, önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézménybe beiratkozott gyermekek óvodai neveléséhez, és az állami fenntartású iskolákban tanulók neveléséhez, oktatásához, integrációjuk elősegítéséhez.
Megnőtt a kereslet a Szu–35 iránt
Miközben Oroszország a Dubai Air Show-n értékesíti fegyvereit a potenciális vásárlóknak, az is jól látszik, hogy az egyes rendszerek iránti kereslet megugrott az ukrajnai harci teljesítményük miatt a nemzetközi fegyverpiacon – adta hírül az EurAsian Times.
A Rosztech vezérigazgató-helyettese, Vlagyimir Artyakov elmondta, hogy harctéri teljesítményük miatt egyes eszközök iránt jelentősen nőtt a kereslet – írja a Magyar Nemzet.
Haditengerészeti aknák Kinburn Peninsula partjainál
Konsztantyin Tistol, a Golopristansky önkormányzati körzet helyettes vezetője elmondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tengeri aknáit a Herszon régióban található Kinburn Peninsula partjainál a víz a szárazföldre sodorta.
Tistol tisztázta, hogy az aknák ősz közepén, a viharok után kezdtek megjelenni a parton.
A bebörtönzött írók szabadon bocsátását követeli számos ország PEN szervezete
A világban bebörtönzött írók azonnali szabadon bocsátását követelte szerdán közétett nyilatkozatában a Német PEN Központ és a PEN nemzetközi írószervezet több mint 140 további szervezete.
A közleményben olyan írók neveit sorolták fel, mint az ukrán Irina Danilovics, a tibeti Go Sherab Gyatso, a marokkói Soulaimane Raissouni és a kubai María Cristina Garrido Rodríguez.
A Német PEN Központ hangsúlyozta, hogy ezek az írók munkásságuk miatt és a véleménynyilvánítás szabadsága melletti kiállásuk miatt fenyegetésnek, üldöztetésnek voltak kitéve, és bebörtönözték őket.
Ennek a négy bátor embernek az esete mutatja, hogy milyen fontos a szólásszabadság, és milyen katasztrofális helyzetben van a világ számos részén
– fogalmazott a központ.
A Nemzetközi PEN 1960 óta emlékezik meg a bebörtönzött írók napjáról, amelyet évente november 15-én tartanak meg.
Az 1921-ben, Londonban megalapított, és jelenleg száz országban működő PEN költőket, esszéírókat és regényírókat képvisel. Az ernyőszervezet elkötelezetten védi az eszmék akadálytalan cseréjét és őrködik a véleménynyilvánítás szabadságán.
Orosz rakétacsapás ért egy kelet-ukrajnai várost
Legalább egy ember meghalt a kelet-ukrajnai, Donyeck megyei Szelidovében, amikor egy többemeletes lakóházba orosz rakéta csapódott – közölték szerdán a helyi hatóságok.
Egy sebesült férfit és egy nőt kórházba szállítottak, három másik lakót, köztük egy gyermeket sikerült épségben kimenteni, de legalább egy ember feltehetően a romok alatt rekedt
– közölte Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az oroszok által megszállt Donyeck városától északnyugatra fekvő Szelidovét ért támadásban a négyemeletes épület lépcsőháza romba dőlt – mondta Klimenko.
A helyi szolgálatok szerdán kora reggel a romok eltakarításával voltak elfoglalva. Figyelmeztették a lakosokat, hogy ne közelítsék meg a becsapódás következtében súlyosan megrongálódott épületet.
Bahmut közelében megsemmisült több ukrán fellegvár
Oroszország felszámolta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) több fellegvárát a Donyecki Népköztársaságban (DPR) lévő Bahmut környékén – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA
Drón segítségével derítették fel az ellenséges erődítményeket.
Megsemmisült egy gyalogsági harcjármű Klescsejevka közelében
Az orosz Szibir különleges erőinek katonái több napos vadászat után megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egyik gyalogsági harcjárművét (BMP ) – mondta el a különítménycsoport parancsnoka a RIA Novosztyival folytatott beszélgetésében.
A különítménycsoport parancsnoka hozzátette: a parancsnokság titkosszolgálati adatok, személyes tapasztalatok, valamint az ellenség fellépése alapján jelölte ki az ukrán csapatok pozícióit.
Komoly javításra szorulnak az Ukrajnának szállított F-16-osok
Bill LaPlante, az Egyesült Államok beszerzési és logisztikai miniszterhelyettese a Politicóval folytatott beszélgetése során elmondta, hogy az Ukrajnának szállított F-16-os vadászbombázókon komoly javítási és karbantartási munkálatokat kell végezni.
A terv az, hogy a lehető legtöbb javítási munkát Európában végezzük, és Lengyelország az egyik ilyen helyszín. Ezt mi szervezzük
– hangsúlyozta a Pentagon szóvivője.
Ezenkívül az SS és partnereik kiképezik az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tagjait arra, hogy az egyszerűbb javítási munkálatokat ők is el tudják végezni. LaPlante szerint ez nagy kihívás.
Drón támadt egy lőporgyárra
Ismeretlen drón próbált megtámadni egy lőporgyárat Tambov régiójában – számolt be a Baza a Telegram csatornán.
A kiadvány szerint a drón november 14-én, kedden délelőtt próbálta megtámadni a létesítményt Kotovszkban. A drón lezuhant, amely során a gyár tetőszerkezete megsérült és tűz keletkezett.
Az ukrán katonák átkelnek a Dnyeper folyón
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tengerészgyalogosai áthelyezik erőiket a Dnyeperen, hogy megtámadhassák az orosz állásokat – mondta el Matthew Luxmoor, a The Wall Street Journal amerikai kiadásának rovatvezetője.
Luxmoor elmondása szerint a tengerészgyalogosok éjszaka kis csoportokban kelnek át a Dnyeper folyón.
A WSJ újságírója hozzátette, hogy az ukránok igyekezenek megerősíteni jelenlétüket az elvesztett területeken.
Luxmoor az ukrán hadsereg szavait is idézte, akik a mostani előretörési kísérletet az utolsónak nevezték.
Megsemmisítettek egy drónt a szmolenszki régió felett
Légvédelmi rendszerek lelőttek egy ukrán drónt a szmolenszki régióban – számolt be a Honvédelmi Minisztérium a Telegram csatornán.
A drón helyi idő szerint 7 óra 30 perc körül lőtték le.
Berlin 32 Leopard harckocsit ad Ukrajnának
A német kormány 32 Leopard harckocsi beszerzéséről egyezett meg a Rheinmetall fegyvergyártó vállalattal Ukrajna Oroszországgal szembeni védekezésének támogatására.
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA
A védelmi iparban érdekelt vállalat kedden Düsseldorfban bejelentette, hogy a Leopard 1A5 típusú járműveket - amelyek nem tartoznak a legmodernebb páncélozott járművek közé – jövőre adják át Ukrajnának.
Több mint nyolcezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4308 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4059 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Nem tud megegyezni Ukrajna a lengyelekkel
Az ukrán és a lengyel kormánynak továbbra sem sikerült előrelépést elérnie az ukrán határon a lengyel kamionosok egy hete tartó tiltakozásának leállításában – jelentette a Reuters november 14-én egy ukrán tisztviselőre hivatkozva.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Szijjártó Péter: Magyarországnál kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
