2024.08.06. 08:06
Az EU 4,2 milliárd eurót folyósít Ukrajnának
895. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán nemzeti gárda 15. zászlóaljának katonái Leleka ukrán felderítő drón indítására készülnek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen húzódó orosz front közelében
Forrás: MTI/AP
Fotó: Andrij Andrijenko
Az EU 4,2 milliárd eurót folyósít Ukrajnának
Ukrajna közel 4,2 milliárd euró összegű támogatásban részesül, miután az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szabad utat adott az uniós ukrán hitelkeretből nyújtott támogatások és kölcsönök első részlete kifizetésének – közölte az uniós testület kedden.
Az idén március 1-jén hatályba lépett uniós ukrán hitelkeret 50 milliárd euró összegű stabil finanszírozást irányoz elő vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatására a 2024-2027 közötti időszakra.
A Tanács kedden elfogadott határozatában megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat. Ezek a reformok az államháztartásra, az állami tulajdonú vállalatok irányítására, az üzleti környezet fejlesztésére, az energiára és az aknamentesítésre terjednek ki. A keddi végrehajtási határozat engedélyezi az első részlet kifizetésének végrehajtását.
A testület hangsúlyozta továbbá a pénzeszköz mielőbbi átutalásának fontosságát, tekintettel Ukrajna nehéz költségvetési helyzetére.
Visszaverték a támadást
Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a reggeli órákban a 22. ukrán gépesített dandár nagyjából 300 fős alakulata 11 harckocsi és 20 páncélozott jármű támogatásával megtámadta az orosz határt a kurszki Nyikolajevo-Darino és Olesnya térségében. A minisztérium hozzátette, hogy a határon állomásozó orosz katonai egységek és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőregységei vállvetve verték vissza a támadást, és tartalékos csapatok formájában erősítést is küldtek.
A tárca legfrissebb összesítése szerint az orosz légierő az ukrán csapatok tíz páncélozott járművét és hat tankját megsemmisítette.
A moszkvai minisztérium időközben közölte, hogy az ukrán diverzáns-felderítő alakulat veszteségeket szenvedett és visszavonult saját területére.
„Ma az ellenség újabb kísérletet tett arra, hogy betörjön az Oroszországi Föderáció Kurszk megyéjének területére. Tüzérségi tűzzel, a légierő csapásaival és drónok bevetésével vereséget mértek rá. Veszteségeket szenvedve a diverzáns-felderítő csoport visszavonult saját területére
– ismertette a tárca, amely felvételt is közzétett a harcokról.
Zelenszkij: nőtt az áldozatok száma
Egy ember meghalt, 12-en megsebesültek abban az orosz rakétatámadásban, amely kedden érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát
– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóüzenetében.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Korábban az országos rendőrség még arról tájékoztatott, hogy az addigi adatok szerint nyolc sérültje lett a támadásnak, köztük egy nyolc hónapos csecsemő. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy Oroszország Iszkander típusú rakétával mért csapást a városra. A támadásban a jelentések szerint megrongálódott egy klinika, valamint polgári infrastrukturális létesítményekben és autókban keletkeztek károk.
Zelenszkij esti videoüzenetében közölte még, hogy idén az ukrán gyártók már egymillió drónra kötöttek szerződést. Hozzátette, hogy meggyőződése szerint ez a szám az év végéig tovább fog nőni. Az elnök közlése szerint a keddi haditanácsülésen úgy döntöttek, hogy növelik az ukrán rakétaprogram finanszírozását.
Parlamenti elnök: Oroszország elleni szankciókat és zsoldosok Ukrajnába küldését követelte Georgiától az EU
Oroszország elleni szankciók bevezetését és zsoldosok szervezett Ukrajnába küldését követelték a georgiai (grúziai) hatóságoktól európai politikusok és a legnagyobb georgiai ellenzéki párt, az Egységes Nemzeti Mozgalom (UNM) képviselői – közölte újságírókkal kedden a georgiai parlament elnöke, Salva Papuasvili.
A Nemzeti Mozgalom és az ellenzék azt mondta nekünk, hogy szankciókat kellett volna bevezetnünk, a Georgiai Álom (a kormánypárt) pedig nemet mondott erre, mert ez egyenlő lett volna a háborúba való bevonódással. A Nemzeti Mozgalommal együtt külföldiek is mondták nekünk, hogy kötelesek vagyunk szankciókat bevezetni, zsoldosokat (Ukrajnába) küldeni, és így tovább. Ezt mondták nekünk az európaiak is
– mondta Papuasvili.
2022. február 25-én, Ukrajna orosz megtámadásának másnapján az akkori georgiai kormányfő, Irakli Garibasvili kijelentette, hogy nem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, amit a nemzeti érdekekkel indokolt.
A georgiai hatóságok ugyanakkor több ízben leszögezték: nem engedik meg, hogy az ország területét az Oroszország elleni szankciók megkerülésére használják fel. A pénzügyminisztériumban külön munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a szankciók által sújtott áruk és magánszemélyek megfigyelése.
Újabb őrizetbe vétel volt korrupció miatt az orosz hadseregben
Hivatali vesztegetés gyanúja miatt
őrizetbe vették augusztus 2-án Vlagyimir Gyemcsiket, az orosz védelmi tárca beszerzési osztályának volt vezetőjét
– közölte kedden az illetékes katonai törvényszék.
A tájékoztatás szerint Gyemcsik egyelőre nem emelt panaszt a kényszerintézkedéssel szemben.
A tartalékos ezredest, aki 2018 áprilisáig vezette a tárca beszerzési osztályát, 4 millió rubel (17 millió forint) kenőpénz elfogadásával gyanúsítják, melyet 2017 tavaszán kapott egy üzletembertől, aki előnyös elbírálást akart magának elérni egy közbeszerzési eljárásban. A nyomozás megállapította, hogy 2017-2018-ban az érintett vállalat az orosz hadsereg beszállítójaként tevékenykedett, 26 megállapodást kötött összesen több mint 574 millió rubel (2,5 milliárd forint) értékben.
Elmarasztalása esetén 15 évig terjedő börtön fenyegeti Gyemcsiket.
Az orosz állami nyomozó bizottság korábban arról számolt be, hogy Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe, ahogy Vjacseszlav Ahmedovot is, a Moszkva közelében található népszerű Patrióta Park nevű háborús élménypark igazgatóját sikkasztás címén.
Az orosz hadsereget és a védelmi intézményeket évek óta érintő legsúlyosabb korrupciós hullámban eddig bő tíz embert vettek őrizetbe.
A letartóztatási hullám április 23-án kezdődött Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes őrizetbe vételével,
akik azzal vádoltak, hogy kenőpénzt fogadott el egy építési vállalattól. Az őrizetbe vettek között szerepel a hadsereg egyik vezérőrnagya és a vezérkari főnök helyettese, valamint több, kenőpénzek fizetésével gyanúsított üzletember.
Hadköteles korú ukrán férfiakat próbált külföldre csempészni két külföldi Odessza megyében
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek a déli Odessza megyében két külföldit, akik 16 ukrán hadköteles korú férfit próbáltak Moldovába átcsempészni egy marhahúst szállító hűtőkocsiban – közölt kedden honlapján az ukrán rendőrség.
A rendőrség megállapította, hogy két 39 éves külföldi, aki Ukrajnából hústermékeket szállított, hadköteles korú férfiak illegális szállítását szervezte meg külföldre üzleti tevékenységük leple alatt. Egy marhahúsos hűtőkocsiban próbálták meg kivinni őket az egyik határellenőrző ponton a Moldovai Köztársaságba
– áll a közleményben. A rendőrség nem fedte fel, mely országból származnak az őrizetbe vett külföldiek.
A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsítottak a „szolgáltatásukért" fejenként hat-nyolcezer dollárt – 2-2,8 millió forintot – kértek. Emellett további kétezer eurót – több mint 750 ezer forintot – akartak bezsebelni azoktól, akik útlevelüket a szomszédos országba történt legális beutazást jelző bélyegzővel szerették volna lepecsételtetni.
A gyanúsítottak akár kilenc év börtönbüntetést is kaphatnak Ukrajnában, ha bebizonyosodik bűnösségük. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a két férfit, óvadékként 10 millió hrivnyát - több mint 93 millió forintot – szabott ki.
Harkivi klinika elleni támadásról számolt be Ukrajna
Rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát, ahol egy klinika épületében keletkezett kár – közölte a Harkiv megyei kormányzó a Telegramon kedden.
A politikus szerint két ember sokkos állapotba került, és lehetnek emberek az épület romjai alatt.
Kedd reggel az ukrán légvédelem arról adott tájékoztatást, hogy két Iszkander-M és két H-59 típusú orosz rakétát és Oroszországból indított 15 támadó drónt semmisített meg. Mikolajiv térségéből a helyi kormányzó 13 iráni gyártmányú drón megsemmisítéséről számolt be.
Hét év szabadságvesztést kapott egy volt cseh önkéntes katona ukrajnai fosztogatás miattFilip Siman 2022 márciusában utazott Ukrajnába, ahol először rövid katonai kiképzésen esett át, majd a harctéren Irpinyben és Bucsában teljesített szolgálatot egy önkéntesekből álló egység élén, amelynek feladata a lövészárkok felügyelte volt. A bírósági döntés szerint Filip Siman feladatai teljesítése közben és szabadidejében is jogtalanul eltulajdonította több civil és elesett katona vagyontárgyait, egyebek között gyűrűket, arany- és ezüsttárgyakat, illetve készpénzt. A cseh önkéntest 2022 áprilisában az ukrán hadsereg őrizetbe vette, majd visszaküldték Csehországba, ahol az ügyet kivizsgálták, és Simant bíróság elé állították. A prágai városi bíróság a harctéren elkövetett bűncselekményben, fosztogatásban Filip Simant bűnösnek találta és elítélte. A döntés egyelőre nem jogerős, az elítélt ügyvédje fellebbezett. Filip Siman egyebek között azzal védekezik, hogy ő csak felettesei parancsait teljesítette. Az ügyészség a 27 éves cseh fiatalembert azzal is vádolta, hogy engedély nélkül teljesített katonai szolgálatot külföldi hadseregben, ami a hatályban lévő törvények szerint csak államelnöki engedéllyel lehetséges. Ebben a vádpontban a bíróság felmentő döntést hozott. Filip Siman azzal védekezett, hogy az akkori cseh államfő és kormányfő nyilatkozatai alapján járt el, akik nyilvános ígéretet tettek, hogy utólag megadják az engedélyt azoknak a cseh állampolgároknak, akik beállnak harcolni az Oroszország ellen védekező ukrán hadseregbe. A harctéri fosztogatásért a cseh jogrend szerint akár 20 év szabadságvesztés is kiszabható. |
Kurszknál betörési kísérletről, Belgorodban dróntámadásról számoltak be az orosz hatóságok
Oroszország Kurszki megyéjéből meghiúsított ukrán betörési kísérletet, a belgorodi régióból pedig halálos dróntámadást jelentettek kedd reggel a helyi hatóságok.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki megye ideiglenes kormányzója arról számolt be, hogy a katonaság és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőr egységei megakadályozták, hogy az ukrán fegyveres erők csapatai áttörjék a határt. Az orosz hatóságokkal kapcsolatban álló MASH Telegram-csatorna szerint mintegy száz ukrán katona próbálta meg átlépni a határt Szudzsa körzetében.
Szmirnov tájékoztatása szerint az ukrán erők ágyúzták is a megyét, ami miatt öt ember, köztük három gyerek megsebesült.
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi megye kormányzója mindeközben arról adott tájékoztatást, hogy a régió egyik falujában egy civil meghalt ukrán dróntámadásban.
A moszkvai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Belgorodi megye fölött kilenc, a Kurszki megye fölött pedig 13 ukrán drónt semmisített meg a légvédelem kedd hajnalban.
Nyugatról kihátrál Ukrajna újraépítése mögül
Sem az Egyesült Államoknak és az Európai Unió országainak nem fűlik foga ahhoz, hogy finanszírozzák Ukrajna konfliktus utáni újjáépítését.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Ezt a véleményt Max Primorac, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) volt operatív igazgatója fogalmazta meg a Wall Street Journal hasábjain.
A volt USAID-tisztviselő szerint Ukrajna újjáépítéséhez akár mintegy ezer milliárd dollárra is szükség lehet,
mindehhez azonban a kijevi hatóságoknak több lépést kell megtenniük – írja a Mandiner.
Nukleáris rakéták telepítésétől sem riadnak vissza az oroszok, ha Amerika tovább nyomul
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziós csatornának nyilatkozott, és a RIA Novosztyi szerint a következőket mondta:
„Eljöhet az a pillanat, amikor Oroszország nukleáris rakétákat telepít az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére válaszul. Ha a mi hadseregünk azt mondja, hogy ott ilyen és ilyen hordozókon speciális lőszerekre van szükség, akkor így lesz. De ezt a döntést több tényező kombinációja alapján kell meghozniuk. Elismerem, hogy eljöhet a pillanat, amikor szükség lesz rá”.
A Pentagon korábban leszögezte: az Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországba.
SM–6-ról, Tomahawk rakétákról és „hiperszonikus fegyverekről” van szó, írják. Az orosz külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott,
Oroszország higgadt módon fog katonai választ adni az amerikai tervekre.
Oroszország a lehetőségek legszélesebb skálájából fog választani, amikor kidolgozza válaszát az amerikai lépésre, nem zárva ki a hasonló nukleáris képességű rendszerek telepítését sem – írja a Mandiner.
Magas halálozási számok mellett a kivándorlás is sújtja Ukrajnát
Az Ukrinform arról ír, hogy drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában: csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek − a portál az igazságügyi minisztériumra és az Opendatabot nevű online szolgáltatóra hivatkozik. A negatív trend fő oka az ukrajnai háború.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Hangsúlyozzák:
az idei év első felében 250 872 halálesetet regisztráltak, és mindössze 87 655 születést.
2021 azonos időszakában a születések száma 132 595 volt, míg 349 041 ember hunyt el, ez utóbbi adat azonban részben a koronavírus-járványra vezethető vissza.
Ukrajna már 1991-es függetlenné válása óta népességcsökkenéssel küzd,
aminek legfőbb oka az alacsony születési és magas halálozási arányszámok mellett a jelentős elvándorlás. 2052-re Ukrajna lakossága akár 31 százalékkal is zsugorodhat a háború kimenetelétől függően, írják. A háború 2022. februári kitörése óta közel 17 millió menekült, a lakosság csaknem fele hagyta el Ukrajnát.
Az eredeti cikk ITT olvasható!
ORFK: több mint tizenkétezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán–magyar határszakaszon 6089-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5942-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A hétfői eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Szijjártó Péter: Magyarországnál kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
