2024.11.27. 06:31
Egyre közelebb kerül egy újabb világháború
1008. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A 43-as tüzérdandár ukrán katonája 2024. szeptember 27-én egy 2S7 Pion önjáró ágyúval lőtt az orosz állások felé a donyecki régió frontvonalánál
Forrás: AFP
Fotó: Genya SAVILOV
Orosz diplomata: az Oresnyik azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televízió műsorában.
„A jelzés nagyon világos és egyértelmű - fejezzék be. Ne tegyék ezt többé, ne lássák el Kijevet mindennel, amit csak akar, ne bátorítsák őket újabb katonai kalandokra, ezek túl veszélyesek. Mert közeledik az idő, amikor már nem lehet más lehetőség, mint elismerni, hogy az Egyesült Államok, a NATO és mások, akik Kijev oldalán (...) játsszák ezt a játékot, teljesértékű részeseivé váltak ennek a konfliktusnak"
- mondta Rjabkov.
A helyettes tárcavezető szerint Oroszország nem hiszi, hogy a tárgyalások ideje lejárt, de, mint mondta, most erősebb eszközökre van szüksége, hogy álláspontját hallhatóvá tegye. Ide sorolta azt az üzenetet, amelyet az Oresnyik bevetése küldött.
„Nagyon veszélyes illúzió, amelyben úgy tűnik, (a nyugati államok) élnek, mégpedig az, hogy képesek lesznek egy bizonyos ponton stratégiai győzelmet aratni Oroszország felett.
Egy atomhatalmat nem lehet legyőzni, elég eszközünk van ahhoz, hogy katonai eszközökkel válaszoljunk a konfrontációnak erre az elszabaduló spiráljára"
- hangsúlyozta Rjabkov.
A diplomata a felelősségteljes magatartás megnyilvánulásának nevezte, hogy Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításáról. Mint mondta, Moszkva támogatja ezt a gyakorlatot és ugyanezt várja el Washingtontól is.
Emlékeztetett rá, hogy a ballisztikus rakéták tesztindításairól szóló értesítésekről 1989-ben kötöttek megállapodást. Mint mondta, ez a gyakorlat segít csökkenteni az elszámítás és a veszélyes tévedések kockázatát.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke szerdán kijelentette, hogy
Oroszországnak megvannak az eszközei beleértve a „szuperfegyvereket" is, hogy kézzelfogható és elkerülhetetlen választ adjon a támadásra.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Joe Biden amerikai elnök kormányzata megkeseredett és feldúlt a választási vereség miatt.
„Tudatában kell lennünk, hogy agóniájukban továbbra is képesek a legvakmerőbb lépésekre. Erre mindig készen kell állnunk, nincs jogunk kiengedni" - mondta.
Az orosz kormányzati szervek álláspontját elmagyarázó obyasnayem.rf portál a Telegram-csatornáján infografikában azt közölte, hogy az Oresnyik rakétája nukleáris változatban akár 900 kilotonna (45 hirosimányi) összteljesítményű nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas lesz. A tájékoztatás értelmében az eszköz repülési ideje a Kapusztyin Jar rakétalőtérről a NATO brüsszeli központjáig 17, a németországi Ramstein légibázisig 15, a lengyelországi Redzikowóban lévő amerikai rakétavédelmi bázisig pedig 11 perc lesz. Az Oresnyik maximális hatótávolsága a portál szerint 5,5 ezer kilométer. A rakéta sebessége 10 Mach (óránként 12 380 kilométer), és akár másfél tonnás robbanótöltetet is hordozhat.
Vlagyimir Putyin elnök november 22-én az orosz védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel megtartott találkozón elmondta, hogy az Oresnyik rendszert a hadászati rakétaerőknél fogják rendszerbe állítani.
Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka a Vesztnyik Vojennogo Obrazovanyija című hadtudományi folyóiratban azt hangoztatta, hogy az irányítása alatt álló haderőnem biztosítja Oroszország és szövetségesei elleni nagyszabású agresszió elleni, nukleáris fegyverek alkalmazása nélküli elrettentést a NATO fokozott katonai tevékenységének feltételei között. A tábornok szerint mára a hadászati rakétaerőknél bevezették az ötödik generációs Jarsz és Avangard rakétarendszert, és folytatódik a munka a legújabb, folyékony hajtóanyagú nehézrakétával ellátott, silóban állomásoztatott Szarmat rakétarendszer hadrendbe állításán.
„Az állami program teljesítése lehetővé tette a rakétaezredek átfegyverzésének egyenletes ütemű biztosítását, és ma már a hadászati rakétaerők harci állományában a modern rakétaeszközök aránya meghaladja a 88 százalékot"
- közölte a parancsnok.
Ukrán tengerészgyalogosok: több mint ezer orosz katonát semlegesítettek a kurszki régióban
Az ukrán 36. különálló dandár tengerészgyalogsága a kurszki hadművelet augusztusi kezdete óta mostanáig több mint ezer orosz katonát semlegesített és számos haditechnikai eszközt semmisített meg - közölte az egység szerdán a Facebookon.
Az alakulat közleményében részletezte, hogy az ukrán tengerészgyalogosok 667 ellenséges katonát öltek, és 341-et sebesítettek meg. „A kurszki hadművelet során a dandár egységei folyamatosan harcban állnak az ellenséggel, számos támadást visszavernek, és könyörtelenül megsemmisítik az orosz hadsereg elit csapatait. Az ellenség folyamatosan húsdarálóba küldi a katonáit, vannak olyan napok, amikor több mint tíz ilyen öngyilkos akciót indítanak egységeik. Annak ellenére, hogy az oroszok és felszereléseik túlsúlyban vannak, a mikolajivi tengerészgyalogosok valódi bátorságról és hősiességről tesznek tanúbizonyságot" - írta a dandár. Hozzátették, hogy
az okozott emberveszteségen túl számos haditechnikai eszközt is megsemmisítettek, ezek között két T-72-es harckocsit, húsz páncélozott és 24 egyéb katonai járművet, valamint 15 drónt.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők szerdára virradóan dróntámadást indítottak a főváros ellen. Egy lelőtt drón roncsaitól ketten megsérültek, valamint károk keletkeztek egy lakóházban.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról számolt be, hogy
az orosz hadsereg ismét robbanószerkezeteket dobott le drónról szerte a régióban szerda délelőtt, és egy ilyen szerkezet két embert megsebesített.
Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel Oroszország 89 drónnal - köztük Sahíd kamikaze és más, ismeretlen típusú eszközökkel - támadta Ukrajnát. A légvédelem 36 drónt megsemmisítettek, 48 eltűnt a radarokról, öt pedig visszatért orosz ellenőrzésű területre.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az utóbbi 24 órában 224 katonai összecsapás történt tíz frontszakaszon. Az ukrán erők 115 ellenséges támadást vertek vissza a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint
az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta már a 735 ezret.
Az előző 24 órában az ukrán erők egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 24 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 64 drónt semmisítettek meg.
Telefonon beszélt Donald Trumppal Ukrajnáról a szlovák miniszterelnök
Az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal beszélt telefonon Robert Fico szlovák miniszterelnök, a beszélgetés kiemelt témája az ukrajnai helyzet volt – számolt be a pozsonyi kormányhivatal sajtóközleményében szerdán.
A közlemény szerint Robert Fico gratulált Donald Trumpnak a novemberi választásokon elért győzelméhez, majd az ukrajnai konfliktusról beszélt vele.
Meggyőződésem, hogy (Donald Trump) személyével kapcsolatban nemcsak Szlovákiában, de egész Európában nagy várakozások vannak az ukrajnai háborús konfliktus összefüggésében
– mondta Robert Fico a közlemény szerint.
A telefonbeszélgetés legnagyobb részét az Ukrajnában zajló háborús konfliktus értékelése tette ki – állapították meg a pozsonyi kormányhivatal által kiadott közleményben, amely szerint Donald Trump aziránt érdeklődött, hogy Robert Fico egy Ukrajnával szomszédos ország miniszterelnökeként hogyan látja a történéseket.
„Nagyon nyíltan megismételtem neki azon álláspontomat, amelyet ebben az összefüggésben már kinyilvánítottam” – idézte Robert Fico szavait a kormányhivatal közleménye.
A szlovák miniszterelnök az elmúlt időszakban tett nyilatkozataiban ismételten a béke megteremtésének szükségességét sürgette az ukrajnai konfliktus vonatkozásában.
A pozsonyi kormányhivatal egy másik szerdai közleményében tudatták, hogy Robert Fico meghívást kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a második világháború lezárása és a fasizmus felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából jövő májusban rendezendő moszkvai ünnepségre. A közlemény szerint Robert Fico örömmel vette és elfogadta a hivatalos meghívást, s részt fog venni a jövőre esedékes moszkvai ceremónián.
Egyre közelebb kerül egy újabb világháború
A Nyugat és az Egyesült Államok a leköszönő Biden-kormánnyal retorikájában és tetteiben is az orosz–ukrán háború eszkalációja felé fordult. A nyugati védelmi miniszterek tegnapi berlini találkozójukon megerősítették Európa elkötelezettségét Kijev mellett, sőt a szárazföldi csapatok küldése is ismét a nyugati háborús retorika része. Ez minden bizonnyal egyre közelebb hoz egy újabb világháborút – számol be róla a Magyar Nemzet.
Mint írják, úgy tűnik, a béketeremtést többször hangsúlyozó Donald Trump január 20-i beiktatása előtt az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a háború eszkalációját szeretnék. E veszélyre figyelmeztetett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője is.
Alekszandr Bortnyikov szerint a Nyugat nagyon jól tudja, mit kockáztat, mégsem hagy fel a provokációkkal, inkább háborúra készíti fel Európát. Az orosz–ukrán háború az elmúlt időszakban egyre közelebb került ahhoz, hogy egy globális összecsapásba forduljon.
Vlagyimir Putyin a háború kitörésekor arra figyelmeztetett, hogy a NATO ellenséges lépéseire válaszul Oroszország megváltoztathatja a nukleáris doktrínáját. Ez a közelmúltban be is következett.
A fokozódó háborús kockázatra válaszul, Németország egy védelmi tervet dolgozott ki, amelynek értelmében bunkereket alakítana ki, a skandináv országok pedig tájékoztató füzetben figyelmeztetik és készítik fel a lakosságot egy esetleges háborús, sőt nukleáris konfliktus veszélyeire.
A további részletekről IDE kattintva olvashat.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
