11 órája
A magyar EU-elnökség valódi európai alternatívát kínált (videó)
A 2024-es magyar EU-elnökség – amely a modern magyar diplomácia és közigazgatás eddigi legnagyobb próbatétele volt – alatt számos olyan politikai és szakpolitikai döntés született, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió jövőjét meghatározhatja. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón mutatta be részletesen a magyar EU-elnökség hat hónapjának eredményeit és kihívásait.
Magyar EU-elnökség: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (b) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéről, mellette Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2025. január 14-én
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
Bóka János kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképességének erősítése központi szerepet kapott az elnökség alatt. Ennek eredményeként született meg a budapesti nyilatkozat, amely az Európai Unió állam- és kormányfőinek egyhangú döntése alapján politikai elkötelezettséget vállal a versenyképesség javítására.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
Ez egy olyan kérdés, amely minden európai szakpolitikát érint, legyen szó a gazdaságpolitikáról, a kereskedelempolitikáról vagy a mezőgazdasági és kohéziós politikáról
– idézte az európai uniós ügyekért felelős minisztert tudósításában a Magyar Nemzet.
A nyilatkozat konkrét célkitűzéseket is megfogalmazott: például az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az energiaárak megfizethetőségének biztosítását. Az Európai Bizottság azonban késlekedett a versenyképességi iránytű bemutatásával, amely elengedhetetlen lenne a célok végrehajtásához.
Magyar EU-elnökség: schengeni bővítés és Nyugat-Balkán
A magyar elnökség alatt
fontos döntés született Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról is, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.
Ez több mint tíz év várakozás után valósulhatott meg, és nemcsak európai, hanem magyar nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű – emelte ki Bóka.
A Nyugat-Balkán európai integrációja szintén jelentős lendületet kapott. A magyar elnökség három kormányközi konferenciát szervezett, amely példátlan az elmúlt években. Albániával és Montenegróval hatalmas előrehaladást értek el, míg Szerbia esetében megjelent az út a harmadik klaszter megnyitása felé.
A bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamatként kell, hogy működjön. A magyar elnökség újraindította a már-már befagyott csatlakozási tárgyalásokat, és fontos, hogy ezek a folyamatok a jövőben is folytatódjanak
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
A magyar elnökség sikere továbbá, hogy közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatban az összes tagállam mezőgazdasági minisztere egyhangú nyilatkozatot fogadott el.
Ez precedensértékű, hiszen korábban soha nem született ilyen konszenzusos állásfoglalás ebben a kérdésben. Emellett a magyar elnökség stratégiai iránymutatásokat fogalmazott meg a bel- és igazságügyi együttműködés terén, valamint sikerrel elfogadtatta az EU 2025-ös költségvetését is.
Kovács Zoltán külön kitért az elnökség logisztikai és pénzügyi sikereire.
Összesen 173 hivatalos eseményt szerveztünk Magyarországon, emellett több mint hatvan kapcsolódó rendezvényt is lebonyolítottunk. Ez óriási terhelést jelentett a magyar közigazgatásnak, de kollégáink kiválóan helytálltak
– mondta az államtitkár.
A további részleteket ide kattintva olvashatja el.
A sajtótájékoztatót itt tudja megnézni:
