Tovább fog bővülni a határátkelők száma Romániával (videó)

Szijjártó Péter szerint Magyarország és Románia együttműködése sikertörténet. A külgazdasági és külügyminiszter a nemrég hivatalba lépett új kormány több tagjával folytatott egyeztetései után stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország határát keresztező infrastruktúra fejlesztését – írja az MTI. Ennek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy Románia a magyar európai uniós elnökség alatt vált a schengeni övezet tagjává, és ezzel végre megszűnt az ellenőrzés a két ország határán, kiiktatva a hosszú várakozási időből fakadó bizonytalanságokat.

Üdvözölte, hogy ezzel mostanra tizenkettőről huszonkettőre nőtt az átkelőhelyek száma, s így az eddigi harminchétről húsz kilométerre csökkent az átlagos távolság az átlépési pontok között.

„Számos helyen meg tudtuk szüntetni azokat a méltatlan állapotokat, hogy lehetett látni a határ túloldalán szemben lévő falut, de ahhoz, hogy meglátogassák a rokonokat, barátokat, ahhoz hosszú 10 kilométereket kellett kerülni” – mondta el a miniszter.

„Így a jövőben is az a célunk, hogy minél több ponton, minél gyorsabban, minél egyszerűbben lehessen átkelni Magyarország és Románia határán” – erősítette meg.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarországnak Románia igen fontos gazdasági partnere, a harmadik legfőbb exportpiaca, a szomszédos országba irányuló kivitel tavaly újabb csúcsot döntött. Megjegyezte, hogy mára több hazai cég is piacvezetővé vált Romániában, és példaként említette

• a Molt,
• a WizzAirt,
• a Richtert
• és a Hellt.

Érintette az energetikai együttműködést is, amely szavai szerint mind a két ország ellátásbiztonságához nagyban hozzájárul, és közölte, hogy megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolat még szorosabbra fűzése mellett.

A magyar–román interkonnektoron tavaly 1,7 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Magyarországra, s Romániában már folyik az előkészítése egy új tengeri gázmező kitermelésének, aminek nyomán Közép-Európa újabb forrásokhoz juthat 2027-re, ha minden jól megy – tájékoztatott.

– tette hozzá.

Valamint kitért arra a projektre is, amelynek keretében Magyarország Romániával, Azerbajdzsánnal és Georgiával együttműködve zöld energiát tervez importálni a kaukázusi térségből. Elmondta, hogy most jegyzik be az ezt előkészítő vegyesvállalatot Bukarestben, és már a vezérigazgatót is kinevezték.

A miniszter végül kiemelte, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részese a bukaresti koalíciónak, akkor sokkal jobban mennek a dolgok a két ország közötti együttműködésben.

„Ez azért nagyon fontos, mert mind Magyarország, mind Románia, mind a magyarok, mind a románok nagyon sokat tudnak profitálni egy jó magyar–román együttműködésből” – jelentette ki.

Majd leszögezte, hogy egyértelműen jobb jóban lenni, mint rosszban, és jelenleg kedvezőek a kilátások, ugyanis a román kormány is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, és ennek egyik lényeges garanciája az RMDSZ részvétele. Ennek kapcsán pedig aláhúzta, hogy a párt két fontos tárca, a fejlesztési és a pénzügyminisztérium vezetését is megkapta.

„Romániában, a román politikai elitben nem is kérdés, hogy meg lehet bízni az RMDSZ politikusaiban, akik komoly hozzáadott értéket képviselnek a kormányzati teljesítmény szempontjából” – fogalmazott.

Végül az új román kollégájával folytatott tárgyalásával kapcsolatban elmondta, Emil Hurezenauval is a praktikus együttműködésre fogják helyezni a hangsúlyt, s egyetértettek abban, hogy Közép-Európának békére, fejlődésre, stabilitásra van szüksége.

Szijjártó: az energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Gázkonferencián mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az energiapiac ma a kontinensen komoly válsággal néz szembe, aminek az oka ugyanaz, mint a zuhanó versenyképességé, vagyis az, hogy a liberális mainstream ideológiai irányból közelíti meg a kizárólagosan fizikai természetű kérdéseket is.

Beszédében leszögezte, hogy ez az energiaellátás ügyében különösen problémás, sajtótájékoztatókkal, politikai nyilatkozatokkal ugyanis nem lehet fűteni vagy működtetni a gazdaságot, ehhez szavai szerint a belátható jövőben még földgázra lesz szükség.

Fontosnak nevezte ezért az újabb források bevonását, az újabb szállítási útvonalak létrehozását, illetve felszólalt az energetikai szankciók, a mesterséges korlátozások ellen is, mondván, hogy bizonyos ellátók politikai okok miatti diszkriminációja súlyos hatással van az európai lakosság életszínvonalára, továbbá a versenyképességre is.

A magyar kormány álláspontját ismertetve aláhúzta, hogy a lehető legtöbb forrásra és tranzitútvonalra van szükség, emellett nemzeti hatáskörben kell tartani az energiamix összeállítását. Arra is kitért, hogy az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, így ennek a veszélyeztetése szuverenitás elleni támadásnak minősül.

Ezután érintette az orosz földgáz vásárlásával kapcsolatos bírálatokat, és úgy vélekedett, hogy egy ilyen stratégiai ágazatban csak akkor érdemes változtatni a beszerzési irányon, ha van jobb – kedvezőbb árú és megbízhatóbb – ajánlat.

„Kapott Magyarország valaha ilyen ajánlatot? A válasz egyértelmű: nem. Nincs jobb ajánlat az asztalon. Tehát kizárólag akkor tudnánk lecserélni a jelenlegi beszállítónkat és a jelenlegi forrásainkat, ha készek lennénk drágább és kevésbé megbízható beszerzésre váltani” – fogalmazott.

„Ezért nem mondunk le az Oroszországgal való energetikai együttműködésről. És ezért is óvjuk minden módon a Török Áramlat vezetéket, amely jelenleg a legfontosabb garancia az ellátásunk biztonságára” – tette hozzá.

Szijjártó Péter elítélte, hogy „az Európai Unió hallgat”, amikor fizikai, pénzügyi, politikai támadások érik a kontinens energetikai infrastruktúráját.

Illetve közölte, hogy Magyarország nagy erővel dolgozik újabb energiaforrások bevonásán, amelyekkel a kormány a lehetőségeket kívánja bővíteni, nem a meglévő ellátókat kiváltani.

Hazánk készen áll Katartól cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni 2027-től, s tavaly megindult a török és az azeri gáz szállítása is, most először – sorolta.

Ennek kapcsán ugyanakkor rámutatott, hogy az energetikai hálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában a hatékony diverzifikáció érdekében, ezért a régió államai az Európai Bizottsághoz fordultak ez ügyben, a brüsszeli testület azonban nemet mondott ennek finanszírozására.

„Tehát egyrészt nyomás alatt állunk, hogy diverzifikáljunk (…) Másrészt azt mondják, hogy nem kapunk semmilyen anyagi forrást, ugyanis földgázról van szó. Az Európai Bizottságnak ez a rendkívül helytelen, képtelen megközelítése komoly problémát okoz nekünk” – tudatta.

A miniszter végül kitért az újabb romániai földgázmező kitermelésére is, ami – mint mondta – hatalmas reményekkel tölti el Magyarországot.

Mindazonáltal kifejtette, hogy korábban két kereskedelmi szerződést is aláírtak, amelyek alapján 2024-ben kellett volna megérkeznie az első molekuláknak a szomszédos országból, viszont bizonyos okokból az érintett amerikai vállalat végül visszalépett.

„Reméljük, hogy ezúttal a Neptun Deep projekt valóban sikeres lesz. Reméljük, hogy kereskedelmi megállapodásokra tudunk jutni, és reméljük, hogy a magyar nemzeti energiamixet új romániai forrásokkal tudjuk bővíteni” – zárta mondandóját.