19 órája
Vajon az EU valóban az állampolgárok érdekeit képviseli?
Az EU tényleg olyan önálló politikai gépezetként működik, amely figyelmen kívül hagyja az állampolgárok akaratát? Egyre többször merül fel ez a kérdés a gazdasági válságok, a migrációs problémák és az orosz–ukrán háború kezelése, valamint annak támogatása kapcsán.
Szembemegy az Európai Unió az állampolgárai akaratával
Forrás: AFP
Fotó: Hatim Kaghat
Az Európai Unió egyik leggyakrabban emlegetett problémája a demokratikus deficit. Bár az Európai Parlament tagjait szavazáson választják, a döntéshozatal sok esetben olyan intézményekben zajlik (például az Európai Bizottságban), amelyek felett a polgároknak kevés vagy semmilyen közvetlen befolyásuk nincs. Az EU-s jogszabályok jelentős része úgy születik meg, hogy azokat nem közvetlenül a választott képviselők, hanem bürokraták és szakértők dolgozzák ki – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Julien Warnand / Forrás: MTI/EPA
Három éve kezdődött az orosz–ukrán háború, amely mérhetetlen veszteségekkel járt a harctéren, és hatalmas károkkal a nemzetközi gazdaságban. Donald Trump elnöksége alapvető fordulatot hozott a háború terén. Az egyedüli uniós kormányfőként Orbán Viktor által tavaly elkezdett békefolyamat folytatódik, és Washington ennek reményében leállította az ukrajnai fegyverszállításokat. Európa országai válaszul erre senki által fel nem hatalmazott fegyverkezésbe kezdenének, az Európai Unió 26 tagállama pedig pár napja az EU-csúcson közösen elfogadta az Ukrajnáról szóló nyilatkozatot, míg Magyarország ismét egyedüliként a békét képviselte.
A magyar kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nélkül Európának kell eldöntenie, hogy egyedül finanszírozza-e Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
Brüsszel korábban sem figyelt az állampolgárok véleményére
Az EU számos alkalommal szembement a polgárok akaratával, amikor egyes tagállamok népszavazásai nem a kívánt eredményt hozták. Például 2005-ben Franciaország és Hollandia elutasította az Európai Alkotmányt, amit az EU később egy átdolgozott formában, lisszaboni szerződés néven mégis bevezetett, elkerülve a közvetlen népszavazásokat. Hasonlóan, a görög népszavazás 2015-ben, amely a megszorítások ellen szólt, nem változtatta meg az uniós döntéshozatalt, és a pénzügyi segélycsomagot végül a politikai elit döntötte el.
Brüsszel egyre inkább a központosítás irányába mozdul el, amely sok feszültséget okoz a nemzetállamokkal. A jogállamisági eljárások, a közös adópolitikai törekvések és a migrációs politika mind olyan területek, ahol az unió számos tagállam szerint túlzottan beavatkozik a belpolitikai döntésekbe.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
