2025.03.06. 06:43
Magyar Péter Brüsszel kérésére támadja a rezsicsökkentést
Az Európai Unióban a lakosság 23 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, a környező országok esetében is 3-4-5-szörös árak vannak. A Tisza Párt vezetőjét azonban nem érdekli a valóság, továbbra is a magyarországi rezsicsökkentés eredményeit vitatja.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Pákozdon
Forrás: Pesti Srácok
Fotó: Hatlaczki Balazs
Szinte nem telik el úgy nap, hogy a hazai kormányellenes erők vagy éppen Brüsszel ne támadná az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikáját. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a „rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés”. Hangzatos mondat, bár egy szó sem igaz belőle. A Magyar Nemzet megvizsgálta a tényeket.
A valóság az, hogy a magyar lakosság töredékét fizeti az európai rezsinek.
A Világgazdaság nemrégiben megírta: januárban a két budapesti bruttó áramár – a rezsicsökkentéssel kialakított és a rezsicsökkentett sávból kicsúszottak által fizetett – volt a legalacsonyabb a lakosságnak az Európai Unióban – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tett közzé nemrégiben a finnországi VaasaETT elemzéséből. Majdnem hasonlóan kedvező képet mutatott a gázárak diagramja. Uniós összevetésben ismét a rezsicsökkentett budapesti lakossági végfelhasználói ár volt a legalacsonyabb, igaz, az ebből a sávból kilépőké ennek az árnak körülbelül a kétszeresét tette ki. Ami azonban fontos: még ez is a negyedik legalacsonyabb árat jelentette.
A hazai árak rekordalacsony voltának magyarázata kézenfekvő: a magyar kormány 2012-ben befagyasztotta, majd néhány lépcsőben még csökkentette is az érintett tarifákat, miközben azok Európa más országaiban követték a piaci változásokat. Ez más országokban folyamatos drágulást jelentett. A piaci árak követése más országokban kimagasló.
Speciális oka van annak, hogy a MEKH Budapest kapcsán két árat közöl. Az újként megjelent ár azt tükrözi, hogy a háztartásnak mennyit kellene fizetnie, ha húsz százalékkal lépné túl a kormány által 2022-ben átlagos fogyasztásként meghatározott mennyiséget.
A túllépőknek természetesen nem az általuk vételezett teljes áram- vagy gázmennyiségért kell többet fizetniük, csak a többletért. A többlet tarifáját piacinak mondják, de valójában ez is hatósági ár.
A Magyar Nemzet szerint a fentiek fényében ki lehet jelenteni, hogy Magyar Péter nem mond igazat, amikor a magyarországi rezsicsökkentés eredményeit vitatja.
Teszi mindezt azért, mert Brüsszel régóta azt mondja, hogy Magyarországon a rezsicsökkentést el kell törölni. Tehát Magyar Péter elkezdte támadni a rezsicsökkentést, mert Brüsszelből ezt kérték tőle.
Szintén tény, hogy az Európai Unióban a lakosság 23 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, a környező országok esetében is 3-4-5-szörös árak vannak.
Magyarország tehát az egyetlen olyan tagállam, amely az érintettek arányát tíz százalék alatt tudta tartani, és ez nagyrészt a hatóságilag rögzített tarifáknak köszönhető.
Korábban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet közösségi oldalán, hogy a tények és adatok ellenére Brüsszel ultimátumot adott: Magyarországnak két hónapja van eltörölni a rezsicsökkentést.
