4 órája
Szijjártó: Brüsszel kétszínűen viselkedik az EU bővítésének kérdésében (videó)
Brüsszel és több tagállam is kétszínűen viselkedik az Európai Unió bővítésének kérdésében, ez pedig a blokk vonzerejének gyengülésével járhat a Nyugat-Balkánon, így a Magyarországhoz hasonlóan szintén békepárti Észak-Macedóniában is – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. Szijjártó Péter hivatalában fogadta Timcho Mucunski észak-macedón külügyi és külgazdasági minisztert.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter (j) hivatalában fogadja Timcho Mucunski észak-macedón külügyi és külgazdasági minisztert 2025. március 3-án
Forrás: MTI
Fotó: Kocsis Zoltán
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartott az észak-macedón kollégájával, Timcho Mucunskival. A tárcavezető az EU nyugat-balkáni bővítését is fontos eszköznek nevezte a kontinens gazdasági helyzetének javítására.
Fotó: Kocsis Zoltán / Forrás: MTI
Az Európai Uniónak szüksége van frissességre, új lendületre, új erőre, és ezt a Nyugat-Balkánról tudjuk megkapni. Ezért ma az a helyzet, hogy az EU-nak sokkal inkább érdeke a nyugat-balkániak csatlakozása, mint fordítva
– vélekedett.
„Azt is látjuk, hogy az Európai Unió több tagországa rendkívül kétszínűen viselkedik ebben a kérdésben, ez a kétszínűség pedig képes az Európai Unió vonzerejének és hitelességének lerombolására a Nyugat-Balkánon. És mi ezt szeretnénk megakadályozni” – tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy az EU-s vezetők jó ideje a csatlakozási folyamat érdemalapúságát hangoztatják, amivel Magyarország is egyetért, de akkor ezt az alapelvet minden esetben alkalmazni kell.
„És pusztán az a tény, hogy egy ország háborúban áll, nem vehető számításba érdemként az integrációs folyamatban” – húzta alá.
A miniszter ezután megerősítette, hogy hazánk teljes erővel támogatja Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását, ezért cselekvési tervet írtak alá az ezen folyamattal kapcsolatos tudásmegosztásról. „Az az érdekünk, hogy Észak-Macedónia minél előbb tagja legyen az Európai Uniónak” – szögezte le.
Illetve üdvözölte, hogy 2010 óta hétszeresére nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, és most is tárgyaltak arról, hogy miként lehetne még több magyar vállalatot bevonni a nyugat-balkáni államban zajló infrastruktúra-fejlesztési programokba.
„A nyitottság mind a két oldalról megvan, tehát a gazdasági együttműködésünk is szép jövő előtt áll” – mondta.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy sorsdöntő időszakban került sor a találkozóra, ugyanis a Nyugat új, békepárti vezetőt kapott Donald Trump amerikai elnök személyében, s így minden korábbinál nagyobb az esély az ukrajnai háború lezárására.
„Persze baj is van bőven, ezt a bajt Európa háborúpárti vezetői testesítik meg, akik azt vették a fejükbe, hogy mindenképp megakadályozzák Donald Trumpot abban, hogy tető alá hozza a békemegállapodást. Ugye Londonban is egy ilyen összejövetelt láttunk, egy Trump- és békeellenes összejövetel volt ez, amit összehívtak az európai vezetők Londonba, ahol ők úgy döntöttek, hogy a háborút Ukrajnának folytatnia kell, akkor is, ha ez újabb halottakkal jár, újabb pusztítással jár, újabb nagy veszélyekkel jár az eszkaláció terén például” – jelentette ki.
„Magyarország Észak-Macedóniával együtt a béke pártján áll. Támogatjuk Donald Trump erőfeszítéseit a béke megteremtése érdekében, támogatjuk az amerikai–orosz tárgyalások sikerét is, hiszen világosan látjuk, hogy a békét csak egy amerikai–orosz megállapodás hozhatja vissza-Közép Európába” – mondta.
Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy a két ország egyaránt támogatta az amerikai békejavaslatot előző héten az ENSZ-ben, mivel ez volt „az egyetlen észszerű, reális békehatározat”.
„Nemcsak az észak-macedónok és a magyarok érdeke a béke, hanem minden európai emberé, ugyanis a fejlődésnek, a versenyképesség javításának a természetes közege is a béke” – jegyezte meg.
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a kapcsolattartás az amerikai adminisztráció és a magyar kormány között
Az amerikai adminisztráció és a magyar kormány között folyamatos a kapcsolattartás, a kommunikáció a technikai szinttől a különböző politikai szinteken át a legfelsőbb vezetői szintig – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a tárgyalások legfontosabb témája most az ukrajnai béke megteremtése.
„Rendszeresen beszélünk egymással, egyeztetjük egymással az álláspontjainkat a fontos kérdésekben” – emelte ki. „A miniszterelnök úr is beszélt az amerikai elnökkel, és a héten is lesznek még magas szintű kapcsolatfelvételek, kontaktusok az elnöki adminisztráció és a magyar kormány között” – tette hozzá.
Illetve tudatta, hogy a tárgyalások legfontosabb témája most a béke megteremtése, mert „látszik, hogy számos európai vezető próbálja megakadályozni Donald Trump béketörekvéseit”.
„Mi, akik itt három éve élünk a háború árnyékában és a háború szomszédságában, abszolút támogatjuk Donald Trump békeerőfeszítéseit. Pontosan tudjuk, hogy egy amerikai–orosz megállapodás jelenti az egyetlen utat a békéhez a térségben, így az elkövetkezendő időszak európai vitáiban is ennek megfelelően veszünk részt” – mondta.
Szijjártó Péter az e heti európai uniós csúcstalálkozó kapcsán közölte, hogy stratégiai különbség van az ukrajnai háborút illetően a békepárti és a háborúpárti szereplők között, ezt pedig nem lehet áthidalni „semmilyen kommunikációs trükkel vagy szövegezéssel”, épp ezért javasolta azt Orbán Viktor, hogy ne legyen a zárónyilatkozatra még csak javaslat sem Ukrajna vonatkozásában, mert nem lesz egyetértés.
„Mi azt akarjuk, hogy a háború véget érjen, a többiek vagy a többiek egy jelentős része meg meg akarja hosszabbítani a háborút. Folytatni akarják a háborút. A kettő között nincs közös nevező. Tehát hogyha erről vitát akarnak, annak nem lehet más a vége, mint a megosztottság képe, amit az Európai Unió közvetíteni tud. Szerintünk ezt meg jobb lenne elkerülni” – jelentette ki.
Az előző napi londoni tanácskozással kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a magyar kormánynak nincs semmi keresnivalója a „háborúpártiak” tárgyalásain. „Mi nem a háború meghosszabbítását akarjuk, mi békét akarunk, a háború lezárását akarjuk. Ezért nekünk nem kell ott lenni semmi olyan tanácskozáson, ahol arról döntenek, hogy a háborút meg kell hosszabbítani. Mi békepártiak vagyunk” – szögezte le.
A miniszter végül arra is kitért, hogy az orosz személyek elleni szankciók meghosszabbításának ügyében jelenleg az Európai Bizottság térfelén pattog a labda, ugyanis a brüsszeli testület nemrég négy pontban adott garanciát arra, hogy biztonságban lesz Magyarország energiaellátása Ukrajna vonatkozásában, s ezekből kettőt máris megsértettek.
Emlékeztetett arra is, hogy előző nap levélben fordult az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, hogy még érvényesnek tekintik-e ezeket a biztosítékokat.
„Én a magam részéről megvárnám a választ, és utána meg majd természetesen döntést fogunk hozni. Március 10-ig van még egy kis időnk, jogilag addig kell dönteni az Európai Unióban a szankciós rendszer személyekre vonatkozó részének meghosszabbításáról” – mutatott rá.
