Frissítve: Kelemen Hunor és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatója (ÉLŐ)

„A román politika tehet holnap egy gesztust, és én ezt várom el, hogy azt a törvénytervezetet, amelyet mi ezelőtt két évvel benyújtottunk, és amely március 15-ét az erdélyi magyarok, a romániai magyar közösség napjává nyilvánítaná, szavazza meg holnap a román parlament, ha már kérték, hogy napirendre tűzzék ilyen nagy sebességgel. Ez egy megfelelő üzenet és gesztus lenne most, hogy nem vagyunk egymás ellenségei. Mert én azt gondolom, hogy nem vagyunk egymás ellenségei. Egymás történelmét nyilván ismerjük, a történelem értelmezése mást és mást jelent számunkra (....), de a jövőt kell figyelembe venni, a jövőt kell követni” – fogalmazott.

Kelemen Hunor közös sajtótájékoztatót tartott kedden Kolozsváron Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter elmondta, a román-magyar határon való átjárás még mindig bizonyos előírások szerint működik, az esetleges lazításokról, a felek még nem tárgyaltak. A külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte, Magyarország, Szlovákia és Csehország között létezik egy bizonyos megállapodás, miszerint a felek karanténkötelezettség nélkül léphetik át a határvonalakat, ha tartózkodásuk ideje nem haladja meg a 48 órát. Ez a megállapodás viszont Magyarország és Románia között még nem jött létre.

Az RMDSZ-nél tett látogatása előtt, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter látogatásra hívta román hivatali kollégáját, Bogdan Aurescut.

Erről a két külügyminiszter bukaresti egyeztetése után tartott közös sajtótájékoztatón számolt be Szijjártó.

„Arra a kértem a miniszter urat, hogy jöjjön el Budapestre egy hivatalos látogatásra, és ott folytassuk azt a rendkívül konstruktív párbeszédet, amelyet most elkezdtünk, mert mi a jövőbeni együttműködés felépítéséért vagyunk felelősek, hogy abból mind a román, mind a magyar nemzet profitálni tudjon” – fogalmazott.

A magyar külügyminiszter leszögezte, Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Romániával, és „szívesen venné”, ha nem lenne téma a közelgő önkormányzati és parlamenti választásokon, valamint az azokat megelőző kampányban.

Hozzátette, az Aurescuval folytatott egyeztetés során arról is szó esett, hogy a két ország másképp ítéli meg a történelem bizonyos eseményeit.

„Ez természetes, hiszen ugyanaz a történelmi esemény egy ország számára lehet jó hír vagy semleges hír, egy másik ország számára pedig lehet nagyon rossz hír, amely komoly szomorúságra ad okot. Mi annak a megértését kérjük, hogy a trianoni döntés a magyar nemzet számára komoly szomorúságra ad okot. Amikor mi a trianoni döntésről beszélünk, azért tesszük, mert tiszteletben tartjuk a történelmi eseményeket. A trianoni döntés megtörtént, Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát. Ezt mi nyilván csak rendkívül szomorú eseményként tudjuk megélni, de abban igaza van a miniszter úrnak, hogy ennek semmiképpen nem kell befolyásolnia a kétoldalú kapcsolataink jövőjét” – mondta.

Nyilatkozatában Szijjártó rámutatott, Magyarország a közép-európai együttműködés jelentős megerősítésében érdekelt, ugyanakkor kétoldalú kapcsolatait mindig a kölcsönös tiszteletre igyekszik alapozni.

„Megadjuk a tiszteletet partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként természetesen el is várjuk azt” – nyomatékosította.

A magyar külügyminiszter beszélt még a Romániában élő magyar, illetve a Magyarországon élő román közösség támogatásának fontosságáról is.

„Arra kérem a román barátainkat, hogy ők is tekintsenek az itt élő magyarokra, mint egy erőforrásra a két ország kapcsolatai, illetve Románia összteljesítménye szempontjából. Mi mindenképpen így tekintünk a Magyarországon élő román nemzeti közösségre, ezért támogatjuk is őket abban, hogy megéljék románságukat, ápolhassák a hagyományaikat, használhassák a nyelvüket, és ugyanezt kérjük román barátainktól is az itteni magyarok vonatkozásában. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy amióta mi kormányzunk Magyarországon, és ez most már több mint tíz éve így van, azóta ötszörösére emeltük a nemzeti kisebbségeknek, így a román kisebbségnek járó költségvetési támogatást is, és jelenleg a magyar parlament előtt van egy olyan nemzetiségi törvény, amelynek nyomán a kisebbségek, a nemzetiségek által működtetett intézmények az adott nemzeti közösség tulajdonába is kerülnek mindaddig, amíg az eredeti oktatási vagy kulturális célra használják azokat. És mi abban is segítünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi gyermekek az anyaországukban tudjanak eltölteni táborozás címén egy bizonyos időszakot nyaranta. (...) Mi azt gondoljuk, hogy az egymás területén élő nemzeti közösségeink összekötnek minket” – hangoztatta.

A két ország közötti gazdasági együttműködés kapcsán Szijjártó rámutatott, Románia Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly meghaladta a 9 milliárd eurót a két ország közötti kereskedelmi forgalom.

„A magyar gazdaságban meghatározó szerepet játszó vállalatok, mint az OTP és a MOL a román piacon is fontos szereplők. Beszéltünk arról a gazdaságfejlesztési programról, amelyet a szomszédos országokban hajtunk végre, így Romániában is, az erdélyi gazdaságfejlesztési program nyomán eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. Én természetesen tudomásul vettem és tiszteletben is tartom Aurescu miniszter kérését arra nézve, hogy kössünk egy megállapodást ennek a programnak a folytatásáról, kineveztük azt a két minisztériumi tisztségviselőt, aki felelős lesz ezen tárgyalások folytatásáért, és remélem hogy hamarosan megállapodásra tudunk jutni. Mi készen állunk arra, hogy ezt a programot folytassuk. Fontosnak tartjuk az energetikai együttműködésünket is, örülünk annak, hogy hamarosan véget érnek Románia területén azok a munkák, amelyek nyomán a két országot összekötő gázvezeték-interkonnektoron immár Románia irányából is lehet majd gázt szállítani Magyarországra” – szögezte le.

A sajtótájékoztatót Szijjártó Péter saját facebook oldalán élőben közvetítette, mutatjuk:

Borítóképünkön: Kelemen Hunor (balról) és Szijjártó Péter