Talán most már sikerül egy jó törvényt összehozni

Mintha csillapodna a felhajtás az edzői életjáradékok körül, ami persze érthető. Az év elején ez a téma uralta a sport világában a közbeszédet, ám azóta jött a férfi kézilabda világbajnokság, a labdarúgó Bajnokok Ligája és az Európa-liga alapszakaszának az utolsó két köre, előbbiben Szoboszlai Dominik Liverpooljával, utóbbiban a Ferencvárossal, így aztán érthető, hogy a reflektorfény már másfelé irányult.

A téma gerjesztője az volt, hogy Milák Kristóf a párizsi olimpián tavaly nyert arany- és ezüstérme után nem nevezte meg felkészítő edzőjének Virth Balázst, aki emiatt nemcsak az egyszeri jutalomtól és a kitüntetéstől, hanem az életjáradéktól is elesett, és mindez megfelelt a törvényben előírtakkal. Kiderült, gond van a nevelőedzők kategóriájával is, ugyanis kizárólag a versenyzőn múlik, kit ír be az adott rubrikába. Ennek köszönhetően viszont egészen képtelen történetek is előjöhetnek, ilyen például az, hogy a kardozó Szatmári András a Tokióban szerzett csapatbronz után Szabó Bencét jelölte meg nevelőedzőjének, majd összevesztek, és a párizsi ezüst után már a régen elhunyt Gerevich Györgyöt írta be. Pedig, ha valakinek Rozi néni volt az első általánosban a tanító nénije, akkor ez sohasem változhat át Gizi nénire…

És ez csak egy furcsaság a sok közül. Azt is nehéz megérteni, hogy az igen szűk mezőnyű siketolimpiai tornákon sikeres vízilabdaedzők magasabb összegű járadékot kaphatnak, mint a három olimpiát nyert Kemény Dénes, és az is visszatetsző, hogy néhány edző számlájára a sportági sajátosságoknak és a versenyzők számának köszönhetően akár havi nettó hat-hétmillió forint is landolhat a számláján ebből a forrásból, természetesen a a fizetésükön, a jutalmakon, több esetben a nyugdíjon felül.

Hosszasan folytathatnánk a sort, ezért aztán kimondottan jó hír, hogy a sportállamtitkárság már dolgozik a törvény módosításán. A módosítást a Magyar Úszó Szövetség elnöke, szakmai alelnöke és edzői bizottsága kezdeményezte egy Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében, az államtitkárság pedig a témában kikérte az összes érintett sportköztestület véleményét, s ha ezek megérkeznek, egyeztetést tartanak, végül közösen alakítják ki a lehető legjobb megoldást.

Erre amúgy nagyon nagy szükség van. Sokan vitatják, hogy a magyar állam helyesen jutalmazza-e ennyire bőkezűen a sportsikereket, és az életjáradék jelenlegi gyakorlata az ellenzők érveit szaporítja. Egy méltányos, arányos és nem kijátszható rendszer mindezt helyre tehetné – talán most tényleg sikerül ilyet kialakítani.