Bihar hírei

2018.02.01. 11:32

Diószeg: híd a Kárpát-medence borászai között

Borászként volt jelen a II. Kárpát-medencei Borszerződés aláírásán, Budafokon Mados Attila bihardiószegi polgármester, aki ez alkalomból arról nyilatkozott a Bihari Naplónak: milyen hozadéka lehet a község, de az egész régió számára ennek a szerződésnek.

Borászként volt jelen a II. Kárpát-medencei Borszerződés aláírásán, Budafokon Mados Attila bihardiószegi polgármester, aki ez alkalomból arról nyilatkozott a Bihari Naplónak: milyen hozadéka lehet a község, de az egész régió számára ennek a szerződésnek.

Január 21-én írták alá Budafokon a II. Kárpát-medencei Borszerződést. Az aláírók között szerepelt többek mellett az aznap alakult Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, amelyet Kárpát-medencei borászok alapítottak Erdélyből, illetve a Partiumból, az alapító tagok: Balla Géza ménesi, illetve Heit Lóránd diószegi borász, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Gál Péter, a Földművelési Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára. A borszerződés célja a határon túli borászatok szakmai és gazdasági fejlesztése, ugyanakkor az együttműködés erejének kihasználása, amely összeköti a Kárpát-medencei borászokat. Az aláírási ceremóniára hivatalos volt Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere borászi minőségében, akit arról kérdeztünk, mit jelenthet ez a borszerződés a diószegi és tágabb értelemben az érmelléki borászok számára.

– Gyakorlatilag ez a borszerződés megerősítheti az érmelléki gazdákat, illetve kiegészíti azt a folyamatos munkát, amelynek köszönhetően egyre jobb nedűket kóstolhatunk az Érmellékről.

– Mi jogosíthatja Diószeget a „híd szerepére”?

– A történelmi múlt arra kötelezi Diószeget, hogy e méltó örökséget tovább vigye, élen járjon és hozzájáruljon az erdélyi szőlészet-borászat fejlesztéséhez. Ne feledjük, hogy az Első Magyar Királyi Vincellérképző Iskola 1870-ben Diószegen alakult, a kínai császár is kóstolta a helyi borokat, erre az alapra kell nekünk tovább építenünk, és generációs folytonosságban gondolkodni. Az értékteremtés folyamatos az utóbbi években, köszönhetően az érmelléki gazdáknak, akik nagyon sokat fejlődtek ez idő alatt, a Zichy Gazdakörnek, akik Bihar megye legszínvonalasabb borversenyét szervezik idén 17. alkalommal, a Vura Vinotékának, mely az elmúlt években neves borászokat hívott meg Diószegre (is), hogy tapasztalataikat, tudásukat megosszák. Diószegen létrejött az első borászati labor (amint arról beszámoltunk – szerz. megj.), és nyilván nagyon sokan vannak még, akik hozzájárultak, hogy az érmelléki bor egyre jobb és elismertebb legyen. A magyar kormány a következő években anyagilag is hozzá fog járulni az erdélyi borászatok fejlődéséhez, ehhez a munkához Diószeg felajánlja segítségét és a „híd szerepét”.

– Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

– A részben már felújított Zichy kastélyba vissza kell kerülnie a borkultúrának, a borászok életet kell leheljenek ebbe a kastélyba, például szakmai továbbképzések szervezésével, különböző, borhoz köthető eseményekkel. Az első megálló az anyaország és a partiumi, illetve erdélyi borvidékek között Diószeg, így földrajzilag is nyilvánvalóan egy híd vagyunk, és ha szükség van ránk, akkor szívesen dolgozunk a nemes célok elérésének érdekében.

– Melyek a következő lépések?

– Ahhoz, hogy törvényes keretek között tudjon működni egy pezsgő, fejlődni akaró erdélyi borász közösség, meg kell alapítani az Erdélyi Borászok Egyesületét, melynek célja a borkultúra és borászatok fejlesztésének elősegítése kell legyen. Ez az egyesület az összes erdélyi történelmi borvidék összefogásával kell létrejöjjön. Az alakuló ülés megszervezése elkezdődött, és ha Isten is megsegít minket, akkor már február hónap folyamán megalakulhat az egyesület, ahol meghatározzuk, mire van szükség, és milyen lépéseket kell tennünk a fejlődés érdekében.

– Működhet egy ilyen összefogás?

– A kérdés abszolút jogos, hiszen a borászok között is különböző felfogásokat követők vannak, és sokszínűségből adódó nézetkülönbségeket nehéz egy működő egyesületté kovácsolni, de itt említeném meg a magyarországi borvidékek példáját, ahol a cél elérése érdekében a borászok képesek letenni a nézetkülönbségeket és egy-két dolgot közösen megcsinálni, mint például egy közös bor vagy közös marketingtevékenység, amelyben összefognak, és ennek szemmel láthatóak az eredményei.

Rencz Csaba

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!