Szent László-szobrot avatnak Magyarremetén

„Emlékeztet a múltunkra és biztat a jelenben”: Szent László király mellszobrát avatják fel június 24-én, vasárnap 16 órakor Magyarremetén, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb egyházi műemléképülete, a 13. századi építésű mai református templom mellett.

A Szent László-szobor megalkotása és vasárnapi felavatása a hat esztendővel ezelőtt elindított Fekete-Körös Völgyi Magyar Napok rendezvénysorozat újabb kézzel fogható, maradandó hozománya. A dél-bihari szórvány magyar közösségben ugyanis a magyar napok szervezői kezdeményezték, hogy lehetőség szerint állítsanak szobrot, emlékjelet a településeken azoknak a híres személyiségeknek, amelyekhez köthetők, illetve akik ott jártukban maradandót alkottak. Az eddig öt alkalommal lezajlott magyar napok alatt eddig három személyiségnek sikerült szobrot állítani az RMDSZ, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek közös munkájának, összefogásának köszönhetően: Belényesben Petőfi Sándornak, Köröstárkányban Bartók Bélának és Várasfenesen IV. Béla magyar királynak. Most Magyarremetén a sor, ahol Szent László király büsztjét avatják fel vasárnap.

Emlékhelyek

Borsi Imre Lóránt, a Fekete-Körös Völgyi Magyar Napok főszervezője kiemelte: „A rendezvény egyik elsődleges célja volt, hogy a hagyományőrzés és a szórakozás mellett kézzel fogható, látható jeleket hagyjunk magunk után. A szórványmagyarságnak is nagyon fontos, hogy legyenek olyan emlékhelyei, ahol meg-megállhatnak, fejet hajthatnak vagy ünnepelhetnek, emlékezhetnek, és ezáltal nem merül feledésbe a magyar múlt. A dél-bihari szórvány fontos a megye magyar többségű közösségei számára is, el kell mondani, hogy például a magyar napok idején a megye szinte valamennyi magyar vezetésű települése hozzájárul a program sikeréhez. Ez az összefogás, illetve az egyházakkal és a civil szervezetekkel működő hatékony együttműködés az, amelynek legújabb eredménye Szent László szobra Magyarremetén, amit vasárnap délután avatunk majd fel.”

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra világított rá: „Nem szabad elengednünk a szórványban élők kezét. A román többségű vidéken élő magyarok ugyanolyan tagjai közösségünknek, mint azok, akiknek megadatott, hogy tömbmagyar vidéken élhessenek. Nekünk, az RMDSZ-nek, és persze a történelmi magyar egyházaknak, amelyek mindig partnereink voltak kezdeményezéseinkben, fontos, hogy biztosítsuk ugyanazokat a kulturális és a szellemi fejlődést, a magyarságtudat erősítését célzó lehetőségeket.” Az RMDSZ ügyvezető elnöke kiemelte még, hogy Szent László szobrának a felállítása Magyarremetén ugyanazon elv mentén valósult meg, mint Petőfi Sándor, Bartók Béla vagy IV. Béla szobrának felavatása a dél-bihari szórványmagyar régióban: „Meg kell mutatnunk, hogy itt voltunk és itt vagyunk, hogy építő közössége vagyunk ennek a vidéknek, az országnak, és értéket teremtettünk, amit szándékozunk megőrizni is. Ehhez párbeszédre, kölcsönös tiszteletre és konszenzusra van szükség, és amint látszik, kellő bölcsességgel ezt sikerül is elérni a Belényesi-medencében. Ennek eredménye Szent László legújabb szobra is.”

Mérföldkő

„Ezen alkalom egy mérföldkő mind a református egyházunk, mind a magyarremetei magyarság életében. Az Árpád-kori templomunkban több évszázados falfestmények találhatók, ahogy Bunyitay fogalmazta: »belsejének szép titka több évszázados sírjából új életre támad«, ezen falfestmények feltárásánál találták meg többek között Szent László alakját, sőt Szent László legendáját is, amely töredékes, de kivehető formában megmaradt az utókornak” – magyarázta Csiszér Norbert Lóránd magyarremetei református parókus lelkész. A tiszteletes hozzátette: „Szent László, vagy más néven I. László magyar király 1077-től, fontos személyiség a magyar történelem alakulásában, tiszteletünket kifejezve állítunk szobrot, mely emlékeztet a múltunkra és biztat a jelenben. Mi, a településen élő emberek nemzetiségtől függetlenül egy olyan eseménynek lehetünk fül- és szemtanúi, mely üzen a jelen és a jövő nemzedékének. Azt üzeni, hogy bármi is történt a történelem viharos éveiben, van összefogás, megmaradás, testvériség, s mindezt elsősorban Istennek köszönhetjük, hogy kegyelméből ilyen segítőkész emberekkel áldott meg, hogy mindez megvalósulhasson” – hangsúlyozta Csiszér Norbert Lóránd református lelkipásztor.