2007.08.19. 09:58
Varázslatos Varázsfuvola
<p>Több volt, mint egy remek előadás, a Zsinagóga zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.</p>
Tokaj - Egyszerűen nem volt több hely, sokan a Kulturális és Konferencia Központ falain kívül rekedtek a Zempléni Fesztivál egyik Tokajban megtartott előadásán. Ők már azért fohászkodtak, hogy mihamarabb elkészüljön a Paulay Ede Színház. Mozart Varázsfuvolájának ebben a környezetben történő megjelenítése nem kis feladat elé állította a Zenés-Színész Műkedvelő Egylet és a Merlin Színház igazán fiatal és nagyon tehetséges művészeit, szinte testközelben játszottak, a színházrajongók közül többen az első széksor előtt a padlón foglaltak helyet. Ha röviden jellemezzük az előadást, profi munkának lehettünk szemtanúi, a közönség külföldről érkezett, magyarul abszolúte nem beszélő része is értett mindent, a művészek arc és testjátéka, valamint a zenekar szenzációs munkája mindent megmagyarázott nekik. Ária, ének, próza, mimika, románc, kegyetlenség, és mindez finom humorral körítve, egyszóval így lehet körülírni Mozart egyáltalán nem hagyományos változatban előadott Varázsfuvoláját, kiváló hang és fényeffektusok mellett.
Alapötlet
Nem árt tudni, a Selmecbányai Bányászati Akadémia egykori tanárairól, ismert személyiségeiről alkotta meg Wolfgang Amadeus Mozart a Varázsfuvola számos szereplőjét, legalábbis ezt igazolják Lux András zeneesztéta kutatásai. Tanulmányaiban kifejti, hogy az operában az Éj királynője, magát a Földanyát, a bányát személyesíti meg. Az öreg pap alakját pedig Jacquin Miklósról, az ősi akadémia első kinevezett tanáráról mintázta, akinek gyermekeit maga a zeneszerző géniusz is oktatta. Mozart egyik másik ihletője Born Ignác humanista, felvilágosult szabadkőműves volt, akit ugyancsak selmecbányai mérnök barátjának mondhatott. Róla Sarastro alakját találta ki. A híres operában megjelenik Tamino alakja is, akit Lux András feltételezései szerint Ruprecht Antal selmeci professzorról ötlött ki Mozart, az erőszakos, visszataszító jellemű Monostatost pedig egy berlini tanár, Klaproth személye alapján alkotta meg. Lux András tanulmányaiban még számos Selmecbányára utaló szimbólumot kifejt, amelyek egy része bizonyítható, másik része feltételezéseken alapszik. Annyi bizonyos, hogy 1985-ben, a Selmecbányai Bányászati Akadémia alapításának 250. évfordulója tiszteletére rendezett blossomi (USA) opera előadáson, amelyet Christoph von Dohnányi vezényelt, bányászegyenruhában jelentek meg a szereplők, és maga Papageno erdész egyenruhát, waldent viselt.