Kína csendben egy űrjárművet indított el

Nincsenek fotók, sem további információk például a repülési magasságáról, időtartamáról vagy az alkalmazott meghajtási rendszerekről.

A CASC (China Aerospace Science and Technology Corporation) közleményéből annyi viszont kiderül, hogy az űrjármű

„integrál légiközlekedési és űrtechnológiákat, és függőleges felszállásra és vízszintes leszállásra alkalmas”.

Kína még pénteken indította útnak a a Góbi-sivatagban található Csiucsüan Űrközpontból, amely a nagyhatalom legrégebbi és legfontosabb űrközpontja.

A SpaceNews szerint újrafelhasználható szuborbitális jármű több mint 800 kilométerre, egy repülőtéren, Belső-Mongólia Autonóm régióban szállt le.

Orbitális űrrepülésnek nevezik azt az űrrepülést, mely során egy űreszköz olyan röppályára áll, melyen legalább egy „kört” megtesz a világűrben a keringés központi objektuma körül. A Föld esetében ehhez először szabadulási pályára kell állnia, mely a perigeum felett, a tengerszinttől legalább 100 km magasságban található (ez a Kármán-vonal, a légkör és világűr találkozásának egyezményes magassága).

Az orbitális űrrepülés alesete a szuborbitális repülés; utóbbiban a repülés apogeum pontja éppen eléri a világűrt, de a perigeum pontja alacsonyabb.

A teszt bizonyára az újrafelhasználható – azaz fel- és leszálló, újraindítható, a rakéta, az űrhajó és a repülő tulajdonságait egyesítő – kísérleti űrhajó tavaly szeptemberi próbáját követheti.

Kína a hírek szerint tervez teljesen újrafelhasználható, sőt, 2045 körül nukleáris meghajtású járműveket is indítani az űrbe. A 300-500 kilométer közötti orbitális magasságokba irányuló repülések „megfelelnek a gyors, megbízható és gazdaságos”, valamint a katonai és polgári kritériumoknak egyaránt. Alkalmazhatóak az űrturizmusban is.

Borítóképünk illusztráció