Szél és víz okozta erózió nyomaira bukkant a kínai marsjáró

A Nature Geoscience című folyóiratban a napokban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a kínai mitológia egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung marsjáró első 60 marsi napján, 450 méter megtétele közben gyűjtött adatokat elemezték.

   
Az északkelet-kínai Harbin Műszaki Egyetem kutatócsoportja a marsi kőzetet a rover kameráinak felvételei alapján tanulmányozta, és megállapította, hogy a marsi talaj nagy teherbírású és a szélerózióra utaló kohézióval rendelkezik. A képeken megfigyelt gerincek, hullámok és erodált kráterek a kutatók szerint arra utalnak, hogy a területet hosszú időn keresztül a szél pusztította.

   
A szélerózió mellett a kutatók olyan kőzetmintákat is észrevettek, amelyek a tanulmány szerint a sós vízzel való kölcsönhatásra utalnak.

   
A Csu-zsung 2021. május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon. Azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített.

   
Az Utopia-síkság korábbi kutatások szerint vulkanikus terület, amelynek felszíni korát több mint 3 milliárd évre becsülik. A múltban nagy mennyiségű folyékony víz vagy jég lehetett azon a területen.

   
A kutatók eredményei további új ismereteket nyújthatnak a bolygó felszínének történetéről és a Mars északi síkságainak fejlődéséről.

Borítóképünkön a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és a Csu-Zsung marsjáró által készített felvétel az űrszondáról levezető rámpáról és a marsjáró keréknyomairól a Marson 2021. június 11-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra.