Remek állapotban lévő kövület segíthet megismerni az őshüllők szaporodását

Brit kutatóknak elsőként sikerült tanulmányozniuk egy dinoszaurusz megkövesedett kloákáját, hála egy remek állapotban fennmaradt Psittacosaurus-fosszíliának.

A frankfurti Senckenberg Természettudományi Múzeum kiállításán szereplő ősmaradványt az északkelet-kínai Liaoning tartományban fedezték fel – írja a CNN.

Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem paleontológusa szerint a labradorméretű Psittacosaurus remek állapotban fennmaradt fosszíliájának elemzése azt mutatta, hogy a korai kréta korszakban élt dinoszaurusz kloákája egyetlen ismert élő állatéhoz sem hasonlít.

A szakember szerint noha az alakját tekintve is egyedi testnyílás nem szolgál konkrét válaszokkal a dinoszauruszok párzási szokásaira vonatkozóan, a tanulmányozásával azért néhány dolog kikövetkeztethető.

A Current Biology című folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a kloákanyílás két oldalán lévő nagy méretű, pigmentált lebenyek pézsmaillatú váladékot termelő mirigyeket rejthettek, ami a ma élő krokodiloknál és aligátoroknál is megfigyelhető.

A testnyílás külső szélein domináló sötét színű pigmentek (melanin) alapján a szakemberek úgy vélik, hogy ennek a területnek a színe kontrasztban állhatott a fakó hastájékkal. Ez a megkülönböztető szín azt jelentheti, hogy ezt a testterületet jelzésre használhatta az állat, hasonlóan a ma élő páviánokhoz.

Vinther szerint a kloákával rendelkező állatok nemi szerve a testükön belül található, ezért a megkövesedéskor nem marad fenn, így nem tudni, hogy a szóban forgó dinoszaurusz hím vagy nőstény volt-e.

A dinoszauruszok egyedüli élő rokonainak számító madarak többsége szaporodáskor pár másodpercig összeilleszti a kloákáit, amíg a hímivarsejtek átjutnak. Néhány paleontológus szerint a dinoszauruszok is így párosodhattak.

Vinther azonban úgy véli, hogy ennek a dinoszaurusznak hímvesszője lehetett, ugyanis a megkövesedett kloákanyílás a krokodilokéhoz hasonlít, amelyek rendelkeznek pénisszel.