melegedés

2021.04.02. 12:01

Szélsőséges havazásokat okoz az Északi-sarkvidék jegének olvadása

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint a heves havazásokat a Barents-tenger vizének különösen magas hőmérséklete okozta.

A woman holds on to her hoddie during a hail storm in Warsaw, Poland on March 26, 2019. A sudden hail storm, strong winds and a drop in temperature occured less than a week after the start of Spring in the country's capital. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto) (Photo by Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Forrás: NurPhoto/AFP

Fotó: Jaap Arriens

Az Északi-sarkvidék jegének olvadása közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy több a szélsőséges havazás Európában. Egy csütörtökön megjelent tanulmány szerint a 2018-as hideghullám nyomán hullott hó mintegy 90 százaléka erre vezethető vissza.

A Nagy-Britanniát és Írországot, valamint Észak-Európa egyéb területeit 2018 februárja és márciusa között megbénító szélsőséges időjárási esemény, a Hartmut anticiklon okozta hóvihar és hideg csak Nagy-Britanniában 1,17 milliárd eurós kárt okozott naponta a becslések szerint.

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint a heves havazásokat a Barents-tenger vizének különösen magas hőmérséklete okozta. Területének hatvan százaléka volt jégmentes a Beast from the East (Keletről jött fenevad) néven is emlegetett hideghullámot megelőző hetekben.

Az Északi-sarkvidék melegedésével a sarki ciklon – alacsony nyomású hideg levegőt tartalmazó légörvény – dél felé halad.

„Úgy véljük, a tengerjég gyakorlatilag egy fedő az óceánon” – mondta Hannah Bailey, a Finnországban lévő Oului Egyetem tudósa. Mivel ez a „fedő” az Északi-sarkvidéken az 1970-es évek óta hosszú ideje eltünedezik, telente nagy mennyiségű nedvesség jut a légkörbe, ez pedig közvetlen hatással van a távolabbi déli területek időjárására és erőteljes havazásokat okoz – fejtette ki a szakértő.

A tudósok a légköri vízpára izotópjait mérték a 2018-as szélsőséges időjárási eseményeket megelőző időszakban. Mivel az olvadt hóból származó pára más izotópokat tartalmaz, mint a nyílt vízből származó, képesek voltak pontosan meghatározni, mennyi nedvességet bocsátott ki magából a Barents-tenger ebben az időszakban.

Méréseik szerint mintegy 140 gigatonnányi víz párolgott el a tengerből – ez az Európára hullott hó nedvességének 88 százaléka.

A kutatók szerint ha a jelenlegi melegedés folytatódik, a 2080-ra jégmentessé váló Barents-tenger lesz a kontinentális Európa téli nedvességének fő forrása. Ez a közlekedés és az infrastruktúra egyéb területeinek nagymértékű megzavarását okozza hó vagy eső formájában. Mindez akadályozza az élelem- és üzemanyag-ellátást, tönkremennek a termények.

Bailey kiemelte: ellentmondásosnak tűnhet az, hogy az északi-sarkvidéki melegebb vizek okoznak heves havazást Európában. „A természet azonban összetett, és ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem maradhat az Északi-sarkvidéken” – mondta.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!