Az elmúlt 1200 év legsúlyosabb aszálya pusztít Amerikában

Az elmúlt 1200 év legnagyobb aszálya pusztít Amerika nyugati részén. Az immár 22 éve tartó szárazságot a tudósok az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés következményének tartják. A Nature Climate Change című folyóiratban a héten publikált tanulmány a 800-as évekig visszatekintve vizsgálta a nagy aszályokat Észak-Amerika délnyugati részén.

Az a szárazság, amely most tapasztalható a régióban, még az 1500-as évek végén feljegyzett aszályos időszak súlyosságát is felülmúlja. Az elmúlt 22 év a valaha lejegyzett legaszályosabb időszak a térségben.

A tanulmány szerzői szerint a szárazság valószínűleg idén is folytatódni fog, és még évekig eltarthat. A kutatók úgy vélik, a jelenlegi aszály a globális felmelegedés nélkül nem lenne ilyen mértékű.

Az eredmények valóban aggasztóak, mert azt mutatják, hogy a jelenlegi aszály lényegesen súlyosabb az éghajlatváltozás miatt

– hangsúlyozta Park Williams, a UCLA klímakutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette, hogy a szárazság még tovább fokozódhat.

Park Williams a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központjának kutatóival, Benjamin Cookkal és Jason Smerdonnal együtt dolgozott a tanulmányon. A munkához 29 klímamodellt használtak a klímaváltozás okozta magasabb hőmérséklet hatásának becslésére. A kutatók a 800-as és 1500-as évek között 7 olyan kiugróan aszályos időszakot találtak, amelyek 23-30 évig tartottak. A korabeli aszályok felméréséhez a feljegyzéseket és a fák évgyűrűinek elemzését használták. A fagyűrűk vizsgálatával nyertek képet a talaj korabeli nedvességtartalmáról. Montanától Kalifornián át Észak-Mexikóig 1600 helyszín több ezernyi fájának adatait használták fel a kutatáshoz.

Park Williams tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely 2020-ban hasonló tanulmányt tett közzé.

Akkor azt írták, hogy a 2000 óta tartó aszály a 2. legrosszabb a világon az 1500-as évek végén tapasztalt szárazság után. Az elmúlt 2 évben azonban az extrém magas hőmérséklet miatt ezt a szintet meghaladta az aszály.

Egyes tudósok tendenciát látnak a nyugaton tapasztalt szárazságban, és arra figyelmeztetnek, hogy a régiónak fel kell készülnie az extrém hőségre és az aszály folytatódására. Park Williams is rámutatott, hogy miközben a nyugati térség éghajlata hajlamos a száraz és nedves időszakok közötti ingadozásra, most a globális felmelegedés miatt a száraz trend kerekedett felül.

Észak-Amerika délnyugati részén 2000 óta az átlaghőmérséklet 0,91 fokkal melegebb volt az előző 50 év átlagához képest. A magasabb hőmérséklet a párolgás növekedésével, a talaj kiszáradásával és azzal jár, hogy kevesebb lesz a víz a patakokban és folyókban.

A magasabb hőmérséklet szomjasabbá teszi a légkört, kiszárítja a talajt és a növényzetet, ahhoz hasonlóan, mint amikor a szobanövényeink kiszáradnak a fűtés miatt

– magyarázta Park Williams.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)