Átugrották az ebihalszakaszt a most felfedezett minibékafajok

A Cambridge-i Egyetem sajtóközleménye szerint mindössze 15 milliméter hosszúak, amikor teljesen kifejlett állapotban vannak, és mind a hat faj kisebb egy fillérnél (körülbelül 19 milliméter átmérőjű).

Eddig azért nem vették észre ezeket az új fajokat, mert kicsik és barnák, és nagyon hasonlítanak más békákra
– mondta Tom Jameson, az egyetem Állattani Tanszékének és az Egyetemi Állattani Múzeumnak a kutatója a CNN online portáljának. – Ezek az újonnan felfedezett békák, amelyek a mexikói erdők lombjaiban telepednek le, még mindig rejtélyek forrását jelentik.

A kutatók egyelőre nem ismerik a viselkedésük és a társadalmi életük számos részletét. Egy egyedülálló ténnyel azonban már tisztában vannak: az új fajok „közvetlenül fejlődő” békák. A közlemény szerint a legtöbb béka petéket rak le, amelyekből ebihalak kelnek ki, mielőtt kifejlett egyedként békává válnának.

Ezek a most felfedezett fajok a petékből már „tökéletes miniatűr békákként” kelnek ki.

A közlemény szerint ezek az apró fajok apró élőhelyeken élnek, például egy meghatározott domboldalon, így a békákat különösen veszélyezteti az élőhelyek elvesztése. A kutatócsoport civil szervezetekkel és a mexikói kormánnyal végez közösen természetvédelmi erőfeszítéseket.
Kis méretük azonban nem tükrözi a békák szerepét az ökoszisztémában
– mutatott rá Jameson. – Mivel több millió ilyen béka élhet, úgy gondoljuk, hogy valószínűleg rendkívül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, többek között táplálékforrásként más állatok számára, a gyíkoktól a ragadozó madarakig.

Az új fajok a Craugastor bitonium, Craugastor candelariensis, Craugastor cueyatl, Craugastor polaclavus, Craugastor portilloensis és Craugastor rubinus nevet kapták. Jameson különösen büszke a „cueyatl” névre, amelyet azért választottak, hogy

ezzel is tisztelegjenek a Mexikó-völgy gazdag emberi történelme és a helyi emberek előtt, akik valószínűleg sokkal régebben ismerik ezeket a békákat, mint mi.
A Herpetological Monographs tudományos folyóiratban a közelmúltban publikált, a békákról szóló tanulmány fáradságos, órákig tartó vizsgálatot igényelt, hogy a kutatók egyértelműen megkülönböztessék az új fajt egy másik, a Craugastor-csoporthoz nagyon hasonló fajtól. A közlemény szerint a kutatócsoport DNS-szekvenálást és a békák csontvázának CT-vizsgálatokon alapuló 3D-modelljeit használta a fajok apróbb részleteinek összehasonlítására.

Borítókép: az újonnan felfedezett békafajok egy példánya (University of Cambridge)