A legfiatalabb európai székely márka

A legfiatalabb európai székely márka előadás során Fazakas Szabolcs mutatta be az elindított Székelyföldi Legendárium projektet, amely nagy sikernek örvend.

Az előadó elmondása szerint gyerek kora óta érdeklik a legendák, históriák. „A legendárium feladata megismertetni a székelyföldi legendákat.”  A projekt nyolc éve indult el és folyamatosan bővül új projektek sorozatával. „Nagyon sok külső segítséget kaptunk”. A legendák összegyűjtése hosszas folyamat volt, mára már 156 legendát tartanak számon. Kezdetben egy térkép volt, de a készlet fokozatosan bővült, hiszen a piacon megtalálhatóak társasjátékok, könyvek és memóriajátékok is. Nem látó gyerekek számára biztosítanak hangos könyveket is. „3500 könyvet adtunk el és folyamatosan továbbra is igénylik.” A projekt kezdetekor a támogató közé tartozott a megyei és a városi tanács is.

„Tizenhat fiatalt foglalkoztatunk, a rajzfilmcsapatot Budapestre járatatjuk. Komoly szakemberekkel dolgozunk, mert fontosnak tartjuk a minőséget.” A rajzfilmkészítés célja legfőképpen az, hogy külföldiekkel megismertessék a székelyföldi legendákat, amelyeket lefordítanak majd különböző nyelvekre.

A fokozatos fejlődést követően a projekt odáig vezetett, hogy a jövőbeli tervek közé tartozik, hogy egy rajzfilm stúdiót fognak megnyitni és egy mini erdélyi parkot. A mini erdélyi park projekt „egy olyan létesítmény, ahol közel ötven erdélyi épület makett formában fog megjelenni.” Célja, hogy növelje a turizmust és a gyerekeknek szórakozási lehetőséget tudjon nyújtani. Az előadás végén az EU tábor részt vevői ízelítőt kaphattak azokból a legendás mesékből, amelyek később bemutatásra kerülnek Erdélyben és a nagy világban.

Európának új irányvonalakra van szüksége

Hegedűs Barbara a  Fidelitas külügyekért felelős alelnöke és Borzási Sarolta a MIÉRT  külügyi kabinetének tagja beszélgettek Európai új irányvonalairól az EU Tábor második napján. Hegedűs Barbara és Borzási Sarolta Európa legnagyobb ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek vonzatában tárgyalták Európa és a Kárpát-medence fiataljainak helyzetét.

A YEPP-en belül három fő kérdéskör létezik jelenleg – tudhattuk meg az előadásból. Elmondásuk szerint a fiatalok radikalizációja, az európai fiatalok identitásválsága és a munkanélküliség problémás gócpontjai a kontinensnek, mely kérdéseket tovább bonyolítja a politikai helyzet. Ezen belül is a bevándorlás ügy kavar nagy port főleg Magyarország intézkedéseinek európai megítélése kapcsán. Európának új irányvonalakra van szüksége, fogalmazódott meg a legutóbbi bukaresti YEPP tanácsülésen is.

Hegedűs Barbara az ernyőszervezet fő prioritásaként értékelte a fiatalok megszólításának, és támogatásának problematikáját. Így lett a gondolatmenet következő állomása az Erasmus+ minél nagyobb mértékű kihasználása. Mind a MIÉRT és mind a Fidelitas számára  célként jelenik meg a fiatalok hosszú távú helybentartása, az előadás tanulságában egyértelműen megjelenik a fiatalok tapasztalatszerző útjainak maximális támogatása.

Mindenki másképp csinálja

Mindenki másképp csinálja – címmel zajlott a péntek délután első előadása az EU Táborban. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Péter Ferenc Maros megyei elnök beszélgettek a táborozókkal a tisztség kihívásairól.

Az előadás során az előadók többek közt a két tanácselnöki munkában rejlő különbségekre is  reflektált. Péter Ferenc elmondta, hogy Maros megyében a hangsúlyt az otthontartásra szeretnék fektetni. "Hogyan lehet úgy csinálni, hogy otthon maradjunk?"- fogalmazta meg az előadás témájával kapcsolatban. "Elő kell segítenünk, hogy olyan vállalkozások induljanak el Maros megyében, amelyek arra bíztatnak, hogy van értelme a szülőföldön való boldogulásnak"- jelentette ki. Lévén, hogy minden megyének megvannak a maga sajátosságai, a Maros megyei sajátosságokkal kapcsolatban kifejtette, hogy náluk fontos, hogy a választások során minden szavazóbázist meg tudjanak szólítani, úgy tudjanak politizálni, hogy amagyar, a román tömbvidék és a vegyes részekhez is szóljanak a tervek.

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az önkormányzati munkára elsősorban jó stratégák és jó szervező képességgel rendelkező emberek a legmegfelelőbbek, a választásokkor pedig mindig "elsősorban az emberekkel kell foglalkozni és nem a vetélytársakkal". Az elöljáró szerint az ideális politikus nem ijed meg a monotóniától, acélból vannak az idegei, és legalább ugyanilyen fontos, hogy a román és a magyar nyelven kívül beszéljen idegen nyelvet is. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesterrel példálózott, amikor kijelentette,szerinte az igazán jó politikus "ütésre erősödik, és nem puhul". A közönség soraiban ülök is megosztották a véleményüket a téma kapcsán, arra a kérdésre, hogy milyen az ideális erdélyi magyar politikus a következő jelzőket mondták: talpraesett, megbízható, igazságos, alázatos, kitartó.

A fiatalok közéleti szerepvállalásának témájával kapcsolatban hozzátette: "Egy társadalomban a közgondolkodást mindig a fiatalok és a nők határozzák meg." Véleménye szerint szükség van a megújulásra és ezt rétegesen, fokozatosan lehet megtenni. "Egy társadalomban a váltást csak rétegszerűen lehet megtenni. Új világot csak új generációval lehet építeni"- fogalmazott a háromszéki elöljáró.

Cigánykodás- címmel tartott előadást a tabu sarokban András Lóránd

A péntek esti előadássorozatot egy TABU téma zárta le, amelyen András Lóránd személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a megoldandó cigány problémára.

András Lóránd csíkszeredai születésű édesapja és édesanyja is cigány származásúak, jelenleg Székelyudvarhelyen él. Az iskolában gyakran érték önbizalmat romboló kritikák „néger kockának neveztek”, „én voltam a büdös cigány”. Ezekből a helyzetekből mégis képes volt felállni és mára már családos emberként éli mindennapjait. A cigány problémára keresi a megoldást és ennek okáért egy éve részt vesz egy cigány projektben, amelyben próbálnak a cigányok helyzetén javítani.

A személyes tapasztalatok megosztása után a nézőket is bevonta előadásába, amelyben megoszthatták pozitív és negatív élményüket a cigányokkal szemben. Az EU tábor résztvevői között vannak, akik tartanak tőlük, mert lopás áldozatai lettek, viszont kerülnek olyan emberek is, akik közvetlen kapcsolatot ápolnak velük.

A párbeszédekből következtetve levonhattuk, hogy a cigány kisebbségnek ki kell törnie a hagyományos életmódból, tehát a szülőknek támogatniuk kell gyermekeiket a tovább tanulásban, céljaik megvalósításában. András Lóránd véleménye szerint „az első lépést a többségi társadalomnak kell megtennie.”