Úzvölgye: kitüntették a júniusi temetőfoglalókat

Kitüntetéseket adott át Constantin Toma, a Bákó megyei Dărmănești (Dormánfalva) polgármestere pénteken azoknak, akik június 6-án a magyarok élő láncát megkerülve elsőkként jutottak be az úzvölgyi katonatemetőbe, és annak az ortodox papnak is, aki az erőszakos temetőfoglalás után felszentelte a román hősök parcelláját.Pénteken, a román hadsereg napja alkalmából ugyanazok a nacionalista szervezetek tartottak megemlékezést az úzvölgyi katonatemetőben, amelyek június 6-án felvonultak a környék katonatemetőinél, és erőszakkal behatoltak a magyarok által élő lánccal védett úzvölgyi katonatemetőbe. A pénteki megemlékezés azonban már kizárólag az úzvölgyi katonatemetőre korlátozódott. Az Agerpres hírügynökség 600-ra becsülte a résztvevők számát, akik közül többen népviseletben, román zászlókat lobogtatva vagy fáklyával a kezükben vonultak be a temetőbe.

Az MTI a Székelyhon.ro portál helyszínen tartózkodó tudósítójától megtudta: a pénteki megemlékezés himnuszénekléssel kezdődött, majd ortodox gyászszertartással folytatódott. Ezt követően felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a szervezők véleménye szerint – az úzvölgyi katonatemetőben nyugszanak. Minden név elhangzása után a tömeg jelennel felelt. A rendezvény ünnepi szónoka Constantin Toma polgármester volt, aki megemlítette: az általa vezetett önkormányzat nem nézhette tétlenül mindazt, ami a temetőben az utóbbi ötven évben történt. A polgármester helyesnek tartotta, hogy szimbolikus kereszteket állítottak a temetőben azoknak, akik védték ezt a területet. A polgármester „Úzvölgye fiai” kitüntetést adott át azoknak, akik június 6-án elsőkként hatoltak be a katonatemetőbe, és felszentelték a román parcellát, illetve a kelta keresztes emlékművet. Kitüntetést vehetett át az a 14 éves fiú, aki elsőként jutott a temetőbe, és a második világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító kőtömb tetejére felmászva lengette perceken át a román zászlót, valamint az az ortodox pap is, aki a felszentelési ceremóniát vezette.

Dărmănești önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott, és a magyar közösség magyar temetőként tartott számon. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvögyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a sírját korábban ott feltételezték, és a Hargita és Bákó megye határán, vitatott területen fekvő temetőben a tárca szerint 11 román katona nyugszik. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadseregben szolgált.

Prefektusi kereset

A Hargita megyei önkormányzat szombati közlése szerint Valentin Ivancea, Bákó megye új prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon a dărmănești-i önkormányzat úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó határozatait. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Bákó megyei törvényszék közigazgatási osztályán elindított perek egyikében a prefektus kifogásolta a temető átalakítására kibocsátott építési engedélyt, a másikban pedig azokat a határozatokat, amelyekkel a kisváros saját közvagyonába helyezte át a temetőt. A közlemény szerint a prefektus úgy vélte, hogy a város tulajdonjogszerzése – a temető leltárba vétele – már alapjaiban törvénytelen volt, így a közvagyonba való áthelyezéssel ugyancsak illegálisan, jogcím nélkül szerzett látszólagos tulajdonjogot. A közigazgatási bíróságra benyújtott prefektusi kereset a román törvények értelmében azonnali hatállyal felfüggeszti a vitatott határozatok érvényességét. „Amennyiben a Közigazgatási Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó határozatok nem törvényesek, (úgy) semmisnek nyilvánítja azokat, és minden olyan lépés, ami az illető akták alapján történt, semmissé válik. A végleges döntés után a jogaiban sértett fél – ebben az esetben Csíkszentmárton – kérheti a temető eredeti állapotának visszaállítását, azaz a törvénytelen építkezések lebontását, valamint a temető telekkönyvezésére vonatkozó bejegyzés törlését a Kataszteri Hivatalnál” – áll a Hargita megyei közleményben, mely Borboly Csabát, a Hargita megyei önkormányzat elnökét is idézi, aki úgy véli, a pozitív fejlemény annak tulajdonítható, hogy szeptember 10-én személycsere történt a Bákó megyei prefektusi hivatal élén. A korábbi prefektus, Maricica Luminița Cosa mindkét ügyben ultimátumot adott Dărmănești polgármesterének a törvényesség visszaállítására, de annak ellenére sem indította el a kilátásba helyezett közigazgatási pereket, hogy a kiszabott határidőig a polgármester nem teljesítette követeléseit.

A Bákó megyei prefektus a hivatal honlapján nem adott hírt a bírósági keresetekről, és szombaton a román bíróságok portálján sem voltak megtalálhatók a perek kartotékjai.

(MTI)