Újabb forró nyár állhat előttünk

Erdon-összeállítás

A tavalyi nyárhoz viszonyítva bizakodásra adhat okot, hogy az extrém meleg időjárási viszonyokat gerjesztő El Niño lecsengése után a La Niña jelenség hatása globális szinten alacsonyabb hőmérsékleti mutatókkal kecsegtet, ugyanakkor ezzel együtt is extrém hőség várható. Önmagában a La Niña nem okozna szélsőséges időjárási mintázatokat Európában. Azonban a klímaváltozás, a La Niña és a futóáramlatok gyengülése együttesének köszönhetően az átlagnál jóval melegebb és szárazabb lehet 2025 nyara is – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet. 

A Klímapolitikai Kutatóintézet becslése szerint a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 °C és 1,59 °C közötti mértékben lesz melegebb (a középérték 1,44 °C) az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagához képest. Ezzel 2025 lehet a tizenharmadik egymást követő év, amikor a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,0 °C-ot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva. Idén – az év első felében – egy rövid életű La Niña fázis volt meghatározó a Csendes-óceánon – írja a Klímapolitikai Kutatóintézet a Meteorológiai Világszervezettel összhangban. 

Ennek eredményeként a jelenlegi szimulációk a tavalyinál valamelyest visszafogottabb (-0,1 és -0,3 °C közötti) melegedést mutatnak. Ennek ellenére 2025 így is a globális és európai átlagnál melegebb év lehet, és nagy valószínűséggel az elmúlt 120 év öt legmelegebb éve között fog szerepelni. Ez részben a légkörben található rekordszintű üvegházhatású gázoknak, részben pedig annak köszönhető, hogy az éghajlati rendszer mintegy egy évtizede kritikus átbillenési pontot ért el. Az emberi tevékenység hatására öngerjesztő, pozitív visszacsatolási folyamatok indultak be, amelyek már nem képesek mérséklődni. Nyolcvanegy modellszimuláció eredményei alapján 45–48 százalék az esélye annak, hogy 2025-ben is átlépi az éves globális átlaghőmérséklet-emelkedés a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott 1,5 °C-os küszöböt.

Tavaszi fagykárok 

Közel biztosra vehető 2025-ben, hogy folytatódik a szélsőségek sorozata. A klímaváltozás egyik következménye, hogy a kora tavaszi fagyok egyre gyakoribbá válnak. Márciusban már voltak jelentősebb tavaszi fagyok és fagykárok (például a kajszibarack esetében) is bekövetkeztek Közép-Európa, így Románia és Magyarország területén is, de továbbiakra is lehet számítani áprilisban. Ennek egyik fő oka a sarki örvény (Polar Vortex) változásai, amelyek befolyásolják a hideg levegő déli irányú áramlását. Az elmúlt 30 év statisztikáiból kiindulva, idén is komoly károkat szenvedhetnek a szőlő- és gyümölcstermelők, különösen az Alföldön – olvasható a Klímapolitikai Kutatóintézet elemzésében. 

Hőhullámok, viharok és aszály 

A szezonális klímatrendekből kiindulva a nyár ismét melegebb lehet az átlagnál, többszöri tartós és intenzív hőhullámokkal tűzdelve az északi félteke több régiójában, különösen Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és a Kárpát-medencében is. A nyári félévben az egyre forróbb mediterrán régióban a kiszáradt talajok és az emberi felelőtlenség miatt újabb nagy kiterjedésű erdőtüzekkel kell számolni. Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai 2017 óta nedvességben deficitesek, ezért nem kizárt erős mezőgazdasági és hidrológiai aszály sem a Duna, a Rhône, a Pó és a Rajna vízgyűjtőjén. 

Utóbbi a tavalyi évhez hasonlóan – nagyfokú bizonytalanság mellett – újabb energiaellátási problémákat okozhat a nyár második felében Nyugat- és Délnyugat-Európában. Bár Közép-Európában a talajok feltöltődtek nedvességgel, egy forró és száraz nyár ismét súlyos aszályt idézhet elő. A szezonális modellszimulációk alapján idén 40–45 százalék az esély arra, hogy a tavalyihoz hasonló időjárási körülmények alakuljanak ki a nyári hónapokban. 

Amennyiben tavasszal és kora nyáron tovább töltődnek a talajok nedvességgel, akkor extrém aszálytól az erdőgazdálkodásnak sem kell tartania Európa jelentős részén. Tartós szárazság továbbra is a Mediterráneumban, az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon várható, a klímaváltozás jellemző mintázatainak megfelelően. 

A 2022-es évhez hasonló súlyos aszály bekövetkezésének valószínűsége Európa egészét tekintve 45 százalék alatt marad, míg a Kárpát-medencében valamivel magasabb. Ha kizárólag a klímastatisztikák alapján készítették el a szezonális csapadék-előrejelzést, akkor a nyár a tavalyinál csapadékosabb lehet, azonban a regionális eltérések jelentősek lehetnek, például a Kárpát-medence kis- és középtájai között. Az Azori-maximum idén nyáron is gátolhatja a bőséges csapadékot, száraz és forró időjárást eredményezve, amelyet extrém hőhullámok kísérhetnek. Ezeket a hőhullámokat heves viharok zárhatják le, különösen a dombsági és hegyvidéki területeken, ahol villámárvizek is előfordulhatnak. A légkörben felhalmozódó energia miatt erős nyári viharokra lehet számítani, és a szezonális előrejelzések szerint a nyári időszak elhúzódhat egészen szeptember végéig.