2008.10.06. 18:28
Életüket adták a szabadságért
<p>Bihar megye - Az október 6-i nagyváradi megemlékezés első eseményét a Szent László-plébániatemplomban tartották, ahol a meghívott történelmi magyar egyházak képviselői ünnepi beszédeket tartottak.</p>
A Boldogasszony Anyánk című Mária-ének közös eléneklését követően Lőrincz Ottó kanonok, a Szent László-templom plébánosa köszöntötte a a történelmi egyházak megjelent képviselőit, majd felkérte Ft. Csűry István püspököt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. A helyettes püspök gondolatait a Birák könyvének 17. része 6. versére építette. Jó-e nekünk vezető nélkül? – tette fel a kérdést a püspök a Biblia idézett versére utalva. Nem jól van ez így, válaszolt azonnal, majd így folytatta: Isten gondoskodik a jó vezetőről. Ennek a világnak megvan a királya, mert Isten nekünk ajándékozta Krisztust. Amikor a vértanúkra, a szabadságharcra tekintünk arra kell gondolnunk, hogy nem szabad Isten nélkül holnapot remélni.
Érték és áldozat
Az evangelikus egyház nevében Mátyás Attila lelkipásztor Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele 12. fejezetének 1–2. verse alapján köszöntötte az egybegyülteket. Gondolatait két szó köré csoportosította: az érték és áldozat köré. A mai európai ember értékválságban szenved. A vertikális, szakrális világba tartó értékek a hit, az anyanyelv, a kultúra. Nem hagyhatjuk ezeket az értékeket veszni, a horizontális világ materiális értéke, a pénz miatt.
Buzogány István unitárius lelkipásztor Lukács evangeliumának 16. része, 13. versét idézte: nem szolgálhatunk két úrnak, az Istennek és mammonnak. A vértanuk Isten egyik legdrágább ajándékát választották, a szabadságot, amiért életüket is adták. Pedig választhatták volna a könnyebb utat is. Példájuk azt sugalja, hogy szakítsunk a pénzközpontú világgal, keressünk egy új urat, az Istent!
Életüket áldozták
Lőrincz Ottó kanonok tisztelettel emlékezett a 13. tábornokra, a többi kivégzett 106 szabadsághősre, azokra akiket börtönbe vetettek, vagy besorozták közlegényként az osztrák hadseregbe. Mindannyian a magyar szabadságért áldozták életüket, pedig sokan más nemzetiségüek voltak.
Végezetül Nt. Csűry István az Úristen áldását kérte a gyülekezetre, majd közösen elénekelték a Himnuszt és a Szózatot, hogy utána Nagysándor József emléktáblájához menjenek.
Péter I. Zoltán