2009.04.21. 14:43
Válságjelek a református egyházban
<p>Bihar megye - A borsi református templomban<br /> tartották meg kedden a Bihari Református<br /> Egyházmegye éves<br /> közgyűlését, amelyen sok kritika<br /> fogalmazódott meg az egyházmegye több<br /> tevékenységi területével<br /> kapcsolatban.</p>
A közgyűlés
előtti istentiszteleten Boros
István egyházmegyei
főjegyző hirdetett igét, majd az
egyházmegye lelkipásztoraiból
álló kórus adott elő
rövid műsort Lukács
Angéla kórusvezető
irányításával. Ezt
követően Berke Sándor
ismertette a missziói jelentést a
közgyűlés előtt. Elmondta: a
gyülekezetekben változatos lelki munka
folyik, melyek közül kiemelte többek
közt az ifjúsági munkát, a
gyülekezeti és presbiteri
Bibliaórákat, a
kórustalálkozókat, az
egyéni és csoportos
lelkigondozásokat, nyári táborokat
stb., de kritikaként megfogalmazta, hogy a
szolgálat során gyakran hiányzik a
Krisztus követés
hitelessége. A missziói
szolgálatban komolyan kell venni a
Biblia üzenetét, a
hitvallásosságot, az egyház
reformátusságát és
magyarságát is. „Most adjuk fel
magyarságunkat, amikor lazulnak a politikai
dongák?” - tette fel a retorikus
kérdést Berke Sándor, aki
hangsúlyozta, hogy fontossági sorrendben
a magyarság az egyházban a harmadik
helyre kell kerüljön a krisztusi szeretet
és a hit után, mert, mint fogalmazott:
„könyörüljön rajtunk az
Úr, ha a revansizmus miatt a szeretettelen
magyarságszolgálat kerül első
helyre az egyházon belül.”
Veres Kovács Attila
katekhétikai jelentésében
hangsúlyozta azt, hogy egyes
egyházközségek
elöljárói pontatlanul, vagy
egyenesen valótlanságokat
állítva írták meg
jelentéseiket az esperesi hivatalnak. Jelezte
továbbá, hogy a hitoktatói munka
alacsony hatékonyságú, a
konfirmáló fiatalok hit- és
vallásismerete nagyon szegényes. Az 59
lelkészi jelentésből kiderül,
hogy az egyházmegyében 2008-ban 493-an
konfirmáltak, ez a szám évek
óta csökkenő tendenciát mutat a
bihari egyházmegyében, mely a
magyarság csökkenésével is
összefüggésbe hozható. 13
gyülekezetben egyáltalán nem volt
konfirmáció a tavaly, hangzott el.
Gencs vs. nemzeti ügyek
Berecki András
egyházmegyei számvevő a
számvevői jelentést olvasta fel,
kritizálva azt az
egyházközséget -
anélkül, hogy megnevezte volna - amely
elnagyoltan végezte a tavalyi
számvetést. Egyes
számvetésekből nem derül ki,
hogy a gyülekezet kapott-e
szponzorizálást és egyes
gyülekezetek nem számoltak el a
perselypénzzel. Végezetül jelezte,
hogy a gazdasági válságot nagyon
sokan az egyházon próbálják
megspórolni. Berecki
András kijelentette, hogy nagyon rossz
hatással van az egyházi
közhangulatra az állandóan
felszínen lebegő gencsi ügy.
„Az erdélyi magyarság
sorskérdéseihez összesen nincs annyi
hozzászólás az erdon-on, mint a
gencsi témához, melynek sáros
hordaléka rávetül a
közegyházra és a
lelkészekre is” - fogalmazott
Bereczki András.
Belső válság
Mikló Ferencz esperes
jelentésében minden egyes
egyházközség tavalyi évi
teljesítményét jellemezte
néhány mondatban. Nemcsak a
világgazdasági válság
és az egyháztól elidegenedők
tömege hat bénítólag a
lelkészekre és a gyülekezeti
tagokra, hanem a szeretetlenség, a
képmutatás, a közöny, az
önzés által keletkező lelki
válság is, mondta Mikló
Ferencz, aki fájlalta azt, hogy az
egyházmegye elhanyagolja a fiatalokkal és
a gyerekekkel való foglalkozást,
továbbá kevesellte a heti egy
órás vallásoktatást.
Szünet után többek között
felszólalt Farkas Antal is, aki
a lelkészértekezleti jelentést
ismertette. Ő jelezte, hogy mára már
a lelkészek feladata túlságosan
szerteágazóvá vált, hiszen
a lelkipásztor az igehirdetés mellett
menedzseri, építészi,
mezőgazdászi feladatokat is ellát.
Minden lehetőséget meg kell ragadni a
lelkipásztorok
összetartozástudatának
erősítésére,
nyomatékosítani kell a
lelkipásztorok
önképzését -
hangsúlyozta Farkas Antal. A
közgyűlés elfogadta az összes
elhangzott jelentést.
Pap István