Lényeges változások az új tanügyi törvény tervezetében

A tanügyi törvény új formáját a Képviselőház 181 igen szavazattal 95 ellenében fogadta el. A feszült hangulatra jellemző, hogy a voksoláskor a Nemzetti Liberális Párt (PNL) tagjai kivonultak a teremből, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői pedig azért maradtak bent, hogy „szembenézzenek az árulókkal”, értvén alatta az RMDSZ és a Demokrata–Liberális Párt (PD–L) politikusait. Előzetesen Daniel Funeriu tanügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „Románia elég erős demokrácia ahhoz, hogy a kisebbségi jogokat maradéktalanul biztosítsa, beleértve az anyanyelven történő oktatástis”.

Lényeges változások

A Bihar megyei RMDSZ minapi választmányi ülését követően Pető Csilla képviselő, az alsóház tanügyi bizottságának tagja hírportálunknak részletezte az új törvénytervezetnek a magyarság – illetve a kisebbségek – szempontjából fontos kitételeit. Ezek a következőek: a román nyelv és irodalom tantárgyon kívül minden egyéb tantárgyat magyarul tanulhatnak a diákok, beleértve a történelmet és a földrajzot is, az általános és a középiskolákban is; a román nyelvet mindvégig sajátos tanterv alapján, a kisebbségiek számára készült tankönyvekből oktatják; a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák jogi személyiséget kapnak, pecséttel és aláírási joggal; a kisebbségi iskolákba járó gyerekeket nagyobb kvótarendszer illeti az alapfinanszírozást tekintve; az intézmények vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségek – ennek főleg a szórványban van nagy jelentősége.

Osztálylétszámok

A minimális létszám egy óvodai csoport megalakításánál tíz gyereket jelent, ugyanitt az átlagos létszám 15, a legnagyobb létszám pedig 20 gyerek lehet. Ugyanezek a számok az elemi osztályoknál 12 – 20 – 25, az V.–VIII. osztályokban 12 – 25 – 30, a líceumi oktatásban 20 – 25 – 30. A törvénygarantálná a kisebbségek nyelven történő felsőoktatást minden szinten, beleértve a doktori képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmazna semmilyen korlátozást, ugyanakkor meghatározná a multikultúrális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozná a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítaná azok autonómiáját. A törvény ügyében a végső szót a Szenátus mondja ki.