Románia megszegte a megállapodást

A romániai közélet egyik legismertebb politikai elemzője a jelenlegi európai politikai helyzet igen vázlatos ismertetésével kezdte váradi előadását az állami egyetem egyik előadótermében összegyűlt, főleg egyetemistákból álló népes hallgatóság előtt, arra próbálva felhívni a figyelmet, hogy a mostani gazadasági világválság hatására az emberek bizalma megrendült a demokráciában. Ennek jele Pîrvulescu szerint többek között az, hogy  Magyarországon a Fidesz óriási győzelmet aratott a szocialisták felett, de még aggasztóbb szerinte a Jobbik erőteljes térnyerése a magyar politikában. Pîrvulescu azt állította, hogy a  Jobbik félkatonai szervezetei Erdélyben képezték ki magukat, és romaellenes pogromkísérletet szítottak a Székelyföldön. Majd Bulgáriát, később Olaszországot említette a demokratikus alapértékek szempontjából negatív példaként, ezt követően pedig azt mondta, hogy ebben a kontextusban Románia a béke szigetének tűnik, azonban az ország, megfogalmazása szerint „az illedelmes extremizmus” helye, ugyanis a nagyromániás elveket ma már az összes román párt hangoztatja. Majd a demokrácia és a gazdaság összefüggéséről beszélt, kijelentve, hogy a demokrácia alapértéke az egyenlőség, ezért a demokrácia összeomlik akkor, amikor egy adott állam, rendszer nem tud mindenki számára jólétet biztosítani. Éppen ezért, ahol egy kisebbség gazdagodik és a többség szegényedik, ott nem beszélhetünk demokráciáról – füzte hozzá, utalva a jelenlegi romániai helyzetre is.

Megszegett megállapodás

Pîrvulescu előadása során többször hivatkozott egy Dominique Strauss Kahn-nal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnökével nemrégiben készített tévéinterjúra, melyben Kahn kijelentette, hogy az IMF célja az, hogy esélyt nyújtson a szegényebbeknek, nem pedig az, hogy gazdagítsa a gazdagokat. Pîrvulescu felidézte azt, hogy Strauss-Kahn az említett interjúban azt állította, hogy Románia megszegte az IMF-vel kötött megállapodását, ugyanis az intézmény azt kérte a kormánytól, hogy a gazdagokat adóztassa meg, amibe a kormány beleegyezett, most mégis a szegények fizetéseit csökkenti. Majd a mai romániai közhangulatra utalva Pîrvulescu leszögezte, hogy a mohóság rossz, mely a morális válság jele, és nem igaz az az itthoni milliárdosok által hangoztatott tétel, miszerint a piac önmagát szabályozza, ezért az államnak nem kell beavatkoznia a gazdaságba. Gondolatmenetét folytatva Pîrvulescu  kifejtette, hogy az egyetemek az emberiség szabad gondolkodásának bástyái, míg ma az a nézet terjedt el, hogy az egyetem a piac függeléke, és olyan embereket kell kinevelni, akikre a munkaerőpiacon szükség van. „De melyik piacra készítjük fel az embereket, arra, amelyik 2008-ban összeomlott? Netán Einstein is azért találta fel a relativitáselméletet, mert az akkori piac ezt igényelte tőle?” -  kérdezte retorikusan Pîrvulescu, aki leszögezte, hogy az egyetem a szabadság helye, ezért az nem lehet a piac függeléke.

Spekulánsok támadása

Majd a görögországi válságról szólva elmondta, hogy az ott kialakult helyzet a spekulánsok támadásának köszönhető, akiknek valódi célpontja nem Görögország, hanem maga az euróövezet, illetve Franciaország és Németország összeroppantása. „Ma a bankok felelőtlen módon veszélybe sodorják a demokráciát azzal a kizárólagos céllal, hogy meggazdagodjanak. És meg is gazdagodnak” - hangsúlyozta Pîrvulescu, aki előadása utolsó részében figyelmeztetett arra, hogy a pártok nem lehetnek a demokrácia alapértékeinek őrzői, mert a napi közhangulattól függenek, továbbá a pártoknak csak a hatalom kell, és e cél érdekében a pártok az elsők, melyek eldobnák a demokratikus értékeket. A válság miatt jelenleg a fasizálódás veszélye fenyeget Európában. Etekintetben Németroszág azért kivétel, mert a federatív államforma megmenti az országot a szélsőséges irányokba való eltolódástól, emelte ki Pîrvulescu. A nagy sikert kiváltott előadás után a politológus a jelenlevők kérdéseire válaszolt.

Pap István