Maradandó élményt nyújtott

„Bár látszólag mindenünk megvan s tálcán kínálkoznak a jobbnál jobb szolgáltatások, XXI. századi civilizációs kényelmünknek mégis ára van: kiszolgáltatottságunk. Hogyan lépjünk ki a mókuskerékből? Nem szükséges újabb felfedezéseket tennünk, elég felismernünk: hagyományainkban megtalálható minden tudásunk egy egészséges világról. Nyelvünk, kultúránk, időközben el-eltünedező népi tárgyi világunk őrzi még öregjeink tapasztalatát egy emberibb életről.” fogalmaztak az Aranykapu Kulturális Egyesület tagjai, amikor szükségesnek érezték az Örökségünk című hagyományőrző rendezvény megszervezését Szatmárnémetiben. Az első napok kézműves foglalkozásain, előadásain főleg kisgyerekes családok, fiatalok vettek részt, azután a szombaton megtartott elemző, mélyreható és tudományos előadásokra már többen is kíváncsiak voltak, a fiataltól a nyugdíjas korosztályig. A Szatmárnémeti Református Gimnázium udvarán felállított eredeti, Mongóliában készült nemezjurta hűvös menedéket nyújtott a nappali hőségben, a náddal borított házikók alatt folyt a nemezelés, szappanfőzés, a kisebb gyerekek pedig a játszósarokban merültek bele a közös játékba. Péntek délután sok fiatalabb és idősebb hölgy volt kíváncsi a születésről, otthonszülésről tartott előadásra. Seres Szilvia és Fazakas Tímea vállalták az otthonszülést, ezzel kapcsolatos élményeikről, tapasztalataikról beszéltek. Azután Félegyházi Erika, a Debrecen-Kismacsi Waldorf iskola alapítója tartott ízelítőt arról, hogyan próbálják az iskolában folyó oktatást a hagyományos magyar műveltségre alapozni. Közben a gyerekek szívesen próbálgatták kézügyességüket, fantáziájukat, miközben az agyagból különböző formákat gyúrtak.

Vissza a természethez

Szombaton egész nap mindenki kedvére válogathatott az egymást váltó előadásokból, közben vásárolhatott a térség kistermelőnek portékáiból, és finom ebédet is kaphatott megízlelve a sárközújlaki nőszövetség által a helyszínen készített bográcsost, a ropogós hógolyót, túrós perecet és fánkot. Az előadások központi témája a természetközelibb életmód felé való visszatérés lehetősége volt, Magyarországról és székelyföldről érkezett előadók mutatták saját tapasztalataikat. T. Kovács Áron, a kászonszéki ökofalu egyik megalapítója előadásában összefoglalót tartott a világszerte történő próbálkozásokról az önfenntartó közösségek megteremtésére. Lakatos Géza, a máriahalmi biofalu alapítója saját élményeiről beszélt. A sikeres, vagyonos budapesti közgazdász, vállalkozó 12 éve döntött úgy, hogy felhagy korábbi életmódjával, és egy eldugott faluba költözött, ahol több saját tervezésű vályogházat is felépített. Emellett kályhák építésével kísérletezik, dán és finn mesterek tudására alapozva. Bevallása szerint 46 éves koráig félelemben élt, az utóbbi hét évben önismereti útra tért rá, amelyből szabadságot nyert. 52 évesen rádöbbent, hogy van kézügyessége, most szerényebben, mégis sokkal jobban él, mint valaha. Géczy Gábor, a MAG szervezet alapítójának előadására voltak a legtöbben kíváncsiak. A fizikus, egyetemi tanár tudományos kutatásai során rádöbbent arra, hogy az a fajta fogyasztói civilizáció, amelyben élünk még a mi életünkben összedől. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodás nyújtja, állítja, az ehhez való visszatérést hivatott szolgálni a MAG szervezet.

Pándi Annamária