Fellebbezés utáni fellebbezés

Tőkés László, a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület volt

püspöke, jelenlegi EP-alelnök

sajtótájékoztatót hívott

össze, melynek apropója a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület

választási bizottságához az

augusztus 27-i egyházmegyei szintű

választási jelölések

kapcsán benyújtott fellebbezések

elbírálása volt. Tőkés

László azzal kezdte

sajtótájékoztatóját,

hogy bár kívülálló a

választások tekintetében, de volt

püspökként és református

emberként erkölcsi és lelkiismereti

kötelességének érzi az

üggyel való foglalkozást. A volt

püspök szerint az Egyházkerületi

Választási Bizottság alaptalanul

hagyta figyelmen kívül azokat a

bizonyítékokat, érveket,

dokumentumokat, melyek a fellebbezéseket

megalapozták, de még csak nem is

cáfolta ezeket. Ugyanakkor figyelmen

kívül hagyta a Választási

Szabályzatot is, hiszen a kilenc

egyházmegyében több olyan

lelkészi és világi személy is

jelölést nyert, akikre vonatkozóan a

belső rend világosan kimondja, hogy

„egyházi tisztségre nem

jelölhetőek”, vagy

„jelölésük nem

ajánlott”.
Erkölcsi felelősség

A bizottság tagjai figyelmen kívül

hagyták továbbá az Országos

Átvilágító Bizottság

(CNSAS) dokumentumait, az Egyházkerületi

Átvilágítási

Bizottság (EÁB) bizonylatait és

határozatait. „Nem tudom, hogy akkor

miért van szükség

választási szabályzatra, miért

van szükség az egyházkerületi

közgyűlésnek azon döntéseire,

hogy az országos és az

egyházkerületi

átvilágítási bizottság

határozatait figyelembe kell venni a

jelöléskor, az óvások

elbírálásánál”

– tette hozzá a volt püspök.

Közölte, hogy közreadtak egy dokumentumot

Fellebbezés utáni fellebbezés

címmel. Mivel az Egyházkerületi

Választási Bizottság

döntései megfellebbezhetetlenek, ezért

nem szabályos ez a fellebbezés, de

erkölcsi és szakmai szempontból

indokolt.
Megtisztítani az egyházat a kommunizmus

örökségétől

Tőkés László kedden tartott

sajtótájékoztatóján

elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy az

Egyházkerületi Választási

Bizottság megfellebbezhetetlenségének

tudatában egyetlen benyújtott

óvásnak sem adott helyet, ezáltal

szabad utat engedett az olyan egyházi

jelölteknek is, akikről bizonyítva van,

hogy együttműködtek a

Szekuritátéval. Ugyanakkor az olyan

jelöltek számára is lehetővé

tette az egyházmegyei választásokon

való indulást, akik az olyan

„szektás irányhoz” tartoznak,

mint a CE-Szövetség. A volt püspök

kifejtette: ez annál inkább is

tűrhetetlen, hogy a református egyháznak

nagy szerepe volt abban, hogy elindult a romániai

rendszerváltozás. „Az éremnek

két oldala van, hiszen bár a

legmélyebbre süllyedt egyházak

közé tartozott a Papp

László-féle egyház a

kommunizmus iránti opportunista alkalmazkodás

és a Szekuritátéval való

együttműködés tekintetében, de

itt van Temesvár, ahonnan indult a spontán

népfelkelés. Bennünket ez a múlt

kötelez. Húsz évig nem azért

dolgoztunk, nem azért küzdöttünk a

retrográd posztkommunista erőkkel szemben, hogy

most, húsz év után cinikus

módon besétáljanak az egyház

vezetőségébe olyan emberek, akiknek

már rég bűnbánatot kellett volna

tartaniuk és maguktól vissza kellett volna

vonulniuk. Az antikommunista harcnak a részét

képezi, hogy végre tisztítsuk meg az

egyházat a kommunizmus

örökségétől” –

fogalmazott.
„Érdemtelen jelöltek”

Tőkés László kifejtette: az

egyházkerületnek címzett

„Fellebbezés utáni

fellebbezés” címet viselő

nyilatkozatában felszólította az

egyházmegyei közgyűléseket, hogy

szavazataikkal bírálják felül az

egyházkerületi választási

bizottság határozatait és ne

válasszák meg azokat a jelölteket, akik

erre érdemtelenek. Hozzátette: a

sajtótájékoztatóra

meghívta az Egyházkerületi

Választási Bizottság

elnökét, Szűcs András Ottó

lelkipásztort is, s bár pozitívan

viszonyult a meghíváshoz, egyéb

elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni.

Tőkés László

megítélése szerint hiányzik a

transzparencia a Választási Bizottság,

ugyanakkor az Egyházkerületi

Átvilágítási Bizottság

működésében.
Ellentmondó nyilatkozatok

A sajtó kérdésére

válaszolva a volt püspök a CNSAS

által kibocsájtott, ellentmondó

bizonylatokkal kapcsolatosan elmondta: „Vannak olyan

esetek, amikor még mindig

feltételezhető, a manipuláció,

és nem tudjuk  megítélni, hogy

milyen befolyások érvényesülnek.

Én azt gondolom, hogy még sok

meglepetésre derülhet fény a

közeljövőben ezen a téren”.

Fazakas László esetét hozta fel

példaként, akiről még 2002-ben

– amikor parlamenti választások voltak

– kiderült, hogy

együttműködött a

Szekuritátéval és ezért

visszalépett a parlamenti tisztségtől.

Rá négy évre,

püspökválasztáskor ugyanaz a CNSAS,

aki Fazakas besúgó mivoltát

bebizonyította, kiadott egy újabb

papírt arról, hogy a tiszteletes

mégsem működött együtt a

titkosszolgálattal. Hasonló helyzet

állt fenn Balog Béla és Nagy

Sándor esetében is.
Mészáros Tímea