Halmos Lászlóra emlékeztek

Méltó módon emlékeztek Halmos László váradi születésű zeneszerzőre vasárnap este a Szent László templomban. A felcsendült kórusművek és egyéb egyházzenei darabok lélekig hatoltak, a fellépő művészek pedig az előadásukkal szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a jelenlevők kellőképpen felkészüljenek az adventi időszakra.

Az egybegyűlteket Lőrincz Ottó plébános, esperes-kanonok köszöntötte, aki szokatlan módon a kereszteltek anyakönyve VIII. kötete 143. oldalának 136. bekezdését idézte, ahol az olvasható: 1909. november 14-én megkeresztelték az 1909. november 10-én született Halmos Lászlót, aki törvényes házasságban jött a világra, és annak a Halmos András kántortanítónak a fia, aki a Körös utca 6. szám alatt lakik (ahol jelenleg a Szacsvay Imre Általános Iskola kisépülete található). A korabeli dokumentumból ugyanakkor azt is meg lehet tudni, hogy Halmos Lászlót 1920. május 13-án bérmálták meg a Szent László templomban és 1937. május 8-án kötött házasságot. A tisztelendő röviden ismertette a zeneszerző munkásságát is, és szólt arról az időszakról, amikor a győri székesegyház karnagya lett és megalapította a Palestrina kórust. Arra hívta fel a figyelmet: tevékenységének fontos részét népdalkórusai jelentik, de ugyanúgy nagy magyar költők verseire is komponált egész sor kórusművet zenekarra, és jelentősnek mondható hangszeres művészete is. A templomba járó egyszerű emberek és a tömegek számára próbálta megragadni, felemelni és érthetővé tenni a muzsikát.

Az est díszvendége, Halmos Péter őszinte meghatódottsággal beszélt arról, mennyire örül annak, hogy az édesapjára emlékeznek. Úgy vélte: Győrben talán nem ívodott be annyira a köztudatba Halmos László munkássága, viszont annál inkább Mosonmagyaróváron, ahol jószívű emberek befogadták, tanított, együttest vezetett és különböző megbízásokat teljesített. Halmos Péter bejelentette: az ottani Hagyományőrző és Városszépítő Egylet vezetője nemrég megkérte őt, hogy írjon egy könyvet édesapjáról, a kötet a jövő év elején fog megjelenni. A zeneszerző fia- aki egy plakettet ajándékozott a templomnak- ugyanakkor arról is említést tett, hogy néhai Thurzó Sándor zenetudós rengeteg anyagot gyűjtött össze Halmos Lászlóról.

Műsoron voltak

A beszédek után elsőként két kórusmű csendült fel, az egynemű karra írt Téged áldunk és a vegyes karra írt Jubilate, mely a 99. zsoltár szövegének Sík Sándor-féle fordítására komponált Halmos László. A Monológ hegedűszólóra (Monologo per viola solo) című kompozíciót személyesen Thurzó Sándor József brácsaművésznek dedikálta a szerző, melyet az érintett adott elő. Ezután ismét két kórusmű hangzott el, a Jézus az én barátom, és a Minden földek- a 97. zsoltárból. Két fiatal tehetség- Rad Diana és Bogdán Bódis Ádám- játszotta el a modern hangvételű, 1974-ben szerzett Két darab fuvolára és zongorára (Due pezzi per flauto ed pianoforte) című kompozíciót. Az Áldjátok Istenünket nemzetek, illetve a Jubilate Deo vegyeskarra íródtak, a 65. és a 66. zsoltár szövegeire. Az 1973-ben komponált Koncert hegedűre és vonósokra című szerzemény első tételét Bálint Johanna és Thurzó Sándor József szólaltatták meg, majd két olyan kórusmű csendült fel, melyek a Szűzanya tiszteletére íródtak. A Mária népe kedves, fülbemászó dallamai után elhangzó Magnificat a gregorián dallamvilágot ötvözte a négyszólamúval. Az Ave Maria a Costin Éva, Thurzó Sándor József és Bozsódi Beáta alkotta vonóstriónak köszönhetően csendült fel, az Öt bagatell vonósnégyre című szerzeményt pedig a Varadinum vonósnégyesnek (Tokaji Ágnes, Costin Éva, Thurzó Sándor József és Bozsódi Beáta) köszönhetően élvezhették a zenebarátok. Az est a h-moll mise három tételével (Kyrie, Sanctus, Agnus Dei) zárult.

Ciucur Losonczi Antonius