Életük részévé lett a színjátszás és néptánc

Nagyvárad - Az Ady Endre Középiskolába számos tehetséges diák jár, akik különböző önképző körökön kamatoztatják tudásukat. Cikkünkben a néptánccsoport és a színjátszó kör néhány tagja mutatkozik be, akik már számos hazai és külföldi fesztiválon bizonyították felkészültségüket.

Manapság nem annyira népszerű a diákszínjátszás, mert a fiatalok egyre szégyenlősebbek, és más dolgok kerültek az első helyekre a fontossági listájukon, például szívesebben járnak bulizni, és ugyanakkor sokszor lámpalázasok, amikor színpadon kell szerepelniük- magyarázza honlapunknak Jerovszky Tímea, a diákszínjátszó kör egyik tagja. Az Ady Endre Középiskolában azonban a próbák többnyire a tanórák alatt zajlanak, ami kecsegtető a fiatalok számára, így egyre több diákot lehet ezzel toborozni. Ugyanakkor ott vannak a fesztiválok, melyeken jókat lehet bulizni is. Ráadásul a próbák jó hangulatban zajlanak, hiszen mindenki saját akaratából vesz részt ezeken. A csapat is hamar összerázódik, abból kifolyólag, hogy a tagok önként jelentkeznek, nem válogatják őket, s ez az eredményeken is meglátszik. A felkészítő tanárnők- Kozma Éva, Sarkadi Viktória és Demeter Emőke- több darabot javasolnak, majd a diákokkal együtt eldöntik, hogy melyik lesz a legmegfelelőbb a bemutatás szempontjából. Az elsődleges cél az, hogy minél több szereplő legyen, mivel elég sok tagja van a színjátszókörnek. A többség elolvassa a szöveget, s saját ötletekkel áll elő, az oktatók pedig segítenek abban, hogy minél színpadiasabbá tegyék ezeket.

A néptáncosok számára nincs egy állandó próbaidőpont, mindig azelőtt találkoznak, amikor van egy előadás, vagy különböző rendezvények vannak az iskolában, tudjuk meg Bobovszki Tímeától. A Forgács Zsombor által betanított táncosok általában már rendelkeznek egy alapképzéssel, a zömük a várad-réti Csillagocska vagy az élesdi Rezeda néptánccsoportokban kezdte a „pályafutását”, ezért főleg a koreográfia összeállítására koncentrálnak. A prózai előadásokat gyakran színesítik táncokkal, így a két csoport tagjai együttműködnek egymással. Például a néptáncot nagyon expresszív elemként vitték bele Tamási Áron A kivirágzott kecskeszarvak című darabjába, még a díszletet- a kerítést- is tánccal oldották meg. Ugyanakkor az is előfordult már, hogy táncot írtak bele egy olyan jelenetbe, melyben eredetileg nem volt. Az Ady líceumon kívül az országos színjátszófesztiválon is felléptek már, valamint a partiumi diákszínjátszó fesztiválon. Zsámbékra is kijutottak, ahol az előadásuk nagyon pozitív kritikát kapott. Voltak már országos másodikok, két alkalommal is, a partiumi megmérettetésen pedig harmadikok. Gondot okoz viszont, hogy kevesebb a fiú, amit úgy próbálnak megoldani, hogy a különböző fellépéseken a lányok felváltva egymással táncolnak, beosztják egymást, hogy mindenki érvényesülni tudjon.

Próza és tánc

Bobovszki Tímea az Erdély Online-nak elmondta: hét éves kora óta néptáncol, körülbelül tíz éve. Sajnálattal jegyezte meg, hogy az élesdi csoport, ahová korábban rendszeresen járt, tavaly megszűnt. Salka Norbert szintén hét éves korában kezdett el táncolni, ugyancsak a Rezeda néptánccsoportban. Az első tábor, amiben részt vett, Telegden zajlott, Domján Emília tanítónő kísérte el oda. Ez vonzotta őt ehhez a műfajhoz, majd Nagy Albert oktatónál megtapasztalta, hogy kemény munkával és nagy erőfeszítéssel szép sikereket lehet elérni. Sok országba, például Törökországba, Finnországba, Lengyelországba is eljutott, azonban a csapat megszűnt, mivel az oktató elhunyt. Boros József Raul részt vett a Csongor és Tünde válogatásán, csoportvezetőjük, Hunyadi István színművész nagy hatással volt rá. Ezután mondta a tanárnőjének, hogy ő is szeretne jelentkezni a színjátszókörbe, most a Szentivánéji álmocskákban faunt játszik. Vári Vivien Evelynt bevallása szerint nagyon régóta vonzza a színjátszás, és a tervei közt is ezen szakmai pályafutás szerepel a továbbiakban is. Egy éve tagja a színjátszókörnek, most pedig egy főszerepet játszik, ő Heléna a Szentivánéji álmocskákban, de a Csongor és Tündében is fellépett. Előbbi előadással egyébként a csoport az idén harmadik díjat nyert Derecskén, jegyzi meg. Tóth Zsófia is régóta érdeklődik a színjátszás iránt, ötéves volt, amikor színpad közelébe került: fel és le kellett szaladjon. Elmondása szerint nagyon jól telnek a színjátszókör próbái, melynek kilencedikes kora óta tagja. Erre a pályára készül, példaképe pedig édesanyja, Tóth Tünde színművész, a Szigligeti Színház tagja, mivel énekel és táncol is, jól bírja a stresszt és jó színésznőnek tartja.

Oláh Ildikó úgy került a színjátszókörbe, hogy hallott erről a tanárnőktől és úgy gondolta, kipróbálja, mert jó bulinak hangzott. Szereti a fesztiválokon való fellépéseket, és látni a közönség arcán a pozitív visszajelzést, mert ez jó érzés számára. Kádár Orsolyát először a tanítónője vitte el egy táncházba, első osztályban, és hetedik osztály óta, vagyis öt éve tagja a néptánccsoportnak. Mint fogalmazott: élete részének tekintik a néptáncot.

Színésznő szeretne lenni

Jerovszky Tímeának az első színházzal kapcsolatos élménye az óvódából származik, amikor élete első előadásán vett részt nézőként, s már akkor kijelentette az édesanyjának: belőle színésznő lesz, amit persze akkor senki sem hitt el neki. Ezen célja mellett azonban máig kitart. Négy éve színjátszik, nem csupán az iskolában, hanem az Oberon Csőszínházban is, ahol elleste az improvizációs gyakorlatokat, melyeknek az Adyban is hasznát veszi különböző képességfejlesztő feladatoknál. Idén felvételizik a kolozsvári színművészeti egyetemre, de bízik abban, hogy amikor visszajár majd Váradra, össze tudja toborozni az iskola színjátszó csoportját, hogy kamatoztassa, amit a kincses városban tanult.

Ciucur Losonczi Antonius