Hozzá kell szokjunk a válsághoz

Nagyvárad- Az önkormányzat, az Eurobusiness Ipari Park és a Nagyváradi Metropolisz Övezet gazdasági konferenciát szervezett a Ramada Szállodában. Daniel Dăianu expénzügyminiszter is jelen volt.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködés a Befektetések Növelése Érdekében a Határ menti Régióban elnevezésű program keretében finanszírozott szimpózium kezdetén szerda délután Ilie Bolojan váradi polgármester köszöntötte a megjelent üzletembereket, közéleti szereplőket, kiemelve azt, hogy szerinte az önkormányzat vállalkozóbarát adó- és illetékrendszerrel ösztönzi a beruházásokat.

Ezután a rendezvény „sztárvendége”, dr. Daniel Dăianu közgazdász, volt román pénzügyminiszter (1997-1998) tartott előadást, Románia gazdasága: merre tart? címmel. Bevezetőjében felvázolta az általános világgazdasági helyzetet, meglátásában egy alapvető pénzügyi és gazdasági válságról beszélhetünk. Diagnózisában azt állította: a pénzügyi rendszer kisiklott, a hatalom újrafelosztása történik a világban, az európai monetáris unió dizájnja (struktúrája) pedig hibás. Mindezt tetézi a szociális krízis, a középosztály eróziója, a Nyugat újraiparosítása, valamint a recesszió globalizálódása (regionális csoportosulások alakulnak és protekcionista tendenciák jelentkeznek az Európai Unión belül is). A válság csökkenti a növekedés esélyeit, a piaci szereplők adósságállománya viszont nő, és problémaként jelentkezik, hogy az új technológiák megjelentetése, illetve bevezetése immár nem a Nyugat kiváltságjoga. Az EU vagy a NATO sem tudja automatikusan garantálni a növekedést, a tagállamok esélyegyenlősége kérdéses, és a demográfiai kilátások sem rózsásak.

Következtetések

A szakember az eurózóna válságára is kitért, arra a következtetésre jutva, hogy az euró övezet léte megszorítóbb, mint a két világháború közötti aranystandard rendszer. Fennáll ugyanis egy deflációs nyomás, a kérdés viszont az, hogy a strukturális reformok (Olaszország, Spanyolország) képesek lesznek-e arra, hogy nagyobb és gyorsabb termelékenységi nyereséget biztosítsanak.

Romániával kapcsolatban a közgazdász arra emlékeztette az egybegyűlteket: az ország köztartózása relatív alacsony (körülbelül a GDP 36 százaléka), néhány évvel ezelőtt pedig kirobbanó gazdasági növekedést mértek, ami valószínűleg az évi 5-5,5 százalékról 2-2,5 százalékra fog redukálódni. A növekedési potenciált tovább csökkentheti a közkiadások hatékonytalansága, az oktatási (humán tőke) rendszer leépülése, az infrastrukturális fejletlenség. Ugyanakkor a külső piaci környezet sem barátságos, az euró bevezetésére való törekvés pedig akadályozza a monetáris politikát, és csökkenti a manőverezés lehetőségét. Dr. Daniel Dăianu ezek alapján arra a konklúzióra jutott: megoldást jelenthet Románia számára, ha belső reformok útján értékesíti, illetve hasznosítja a belső tartalékait, hatékonyabban hívja le az uniós pénzalapokat és egyéb külső forrásokhoz folyamodik, melyek a GDP potenciális növekedéséhez vezethetnek. Hozzátette: léteznek minőségi aspektusok is, melyeket nem vesznek figyelembe az ilyenfajta számítások, és az etika problémája is felmerül, vagyis hogy a vezető elit, illetve a kormányzó erők miképpen viszonyulnak a történtekhez.

Nehéz lesz

Dr. Daniel Dăianu szerint örökre letűnt az a világ, amikor 5-6 százalékos gazdasági növekedést mérnek, sőt a külső egyensúlyhiány miatt egy 3-4 százalékos növekedés is tiszteletreméltó. Megjegyezte: vásárlóerő hiányában hiába nyílnak újabb és újabb bevásárlóközpontok, inkább a hozzáadott érték növelésére kéne koncentrálni. Valószínűsíthető, hogy az Európától való függőség csökkenni fog, és nehéz lesz az EU-nak, de körül kell nézni, és bővíteni kell a gazdasági kapcsolatokat a világ többi részével is, hiszen például óriási likviditások állnak rendelkezésre Ázsiában, illetve az arab országokban.

Ciucur Losonczi Antonius