Kisebbségi filmszemle

Kolozsváron a Tranzit Házban tartották meg az Uniós pénzekből finanszírozott Kisebbségi Filmszemlét.

„A bizalom erősítése kulturális eszközökkel a többetnikumú közösségben” nevű projekt meghirdetett célja, hogy a különböző országok közötti együttműködés valósuljon meg a kultúra, a művészet által. A projekt megvalósításában a kolozsvári Tranzit Alapítvány, a bolzanoi EURAC Kisebbségjogi Intézet, a budapesti A38 Non-profit Egyesület és a szlovákiai Védőcölöp Alapítvány vett részt.

A filmprodukciókat különböző tagországok városaiban, mutatják be, mint Kolozsvár, Budapest, Bolzano és Pozsony.

A filmszemle sajátos képet mutat be, film nyelvén, Kelet és Közép-Európa kisebbségeiről. Román, magyar, angol, olasz, szlovák illetve német dokumentumfilmet tekinthetett meg a néző. A filmvetítéseket a témával kapcsolatos beszélgetés követte, melynek értékét növelte az a tény is, hogy egyes rendezők is részt vettek az eseményen, mint például Marius Tabacu, Domokos János és Michael Stewart, antropológus.

A szakadék szélén-című film bemutatása

Az eseményt nyitó film „A szakadék szélén” című, 75 perces német dokumentumfilm, melynek rendezője Andrei Schwartz. A film a pataréti romák életét mutatja be. A filmezés 1995-ös években történt. A film egy roma család történetén keresztül mutatja be azokat a körülményeket, melyek között az ott tengődő embereknek élniük adatott. Az életmódjukat, a világról alkotott életfelfogásukat, viselkedéseiket és mindazokat a lehetőségeket, melyek között a mindennapi életük folyik.

Patarét Kolozsvárnak a szeméttelepe. Környékén összetákolt vityillókban élik napjaikat a romák. Legtöbbször villany, vízvezeték nélkül, állíthatjuk a XXI. századot meg tagadó körülmények között. Újrahasznosítható anyagokat gyűjtenek, melyért valamicske pénzt, ki mennyit gyűjt, kapnak. A szegénység és az iskolázatlanság újratermeli önmagát.

A filmmel kapcsolatos beszélgetés

A filmet követő beszélgetés moderátora Andrea Ghiţă, a Kolozsvári Területi TV munkatársa. Meghívott Harbula Hajnalka (kutató), Florin Tala, (iskola mediátor).

A film Florin Tala családjáról szól. A film forgatásától eltelt időtől napjainkig, a romák életfeltételei bizonyos szempontból javultak. De lényeges változás nem történt. A romák a városnak hasznos tevékenységet végeznek, mert szemetet válogatnak, amit mások ilyen körülmények között, képtelenek lennének megtenni. A gyermekek száma növekvő. A szeméttelepen 500 gyermek van. Ebből 40 iskolába jár. Egy részük óvodába jár. Ellenben szépszámmal vannak olyanok is, akik nem járnak iskolába.

Általában VIII. osztályig jutnak el. Van olyan is, aki érettségizett. A szülőknek nagyon kevés a jövedelmük. A beszélgetésen jelen volt egy másik roma közösség vezetője, akinek az elbeszéléséből kiderült, ők nem szemetesek. Gyermekeik iskolába járnak, az emberek dolgoznak.

A romák életének javítására különböző projekteket állítottak össze. Ennek alapján volt orvosi rendelőjük, amely egy évig működött, aztán döcögni kezdett. Most egy orvos, egy héten egyszer jószántából, kimegy. Máskülönben a sürgősségi szolgálatot veszik igénybe. A legtöbb romának nincs egészségbiztosítása. A telep legidősebb lakója 84 éves.

A beszélgetésen jelen volt Roth Mária, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem professzora, aki sokat foglalkozott szociológiai szempontból a romák kérdésével. Szerinte nincs egy kimondott recept a roma kérdés megoldására. A közösségtől és a különböző közösségi támogatásoktól függenek. Szükség lenne arra, hogy szociális lakásokat kapjanak, ahol civilizáltabb körülmények között élhetnének. Ugyanakkor munkahelyet kellene teremteni.

Roth Mária szerint a megoldást több úton kell keresni. Igaz, hogy több projekt volt a romák életkörülményeinek megoldására, javítására, ami támogatási pénzt is jelent. Viszont a pénz valamilyen körülmény következtében elfolyt.

Strasbourgban is van roma kolónia. A javaslat az volt, hogy a közösség számára szociális lakásokat hozzanak létre.

Ezt a német dokumentumfilmet 1997-ben mutatták be először.

A bemutatott filmet a ZDF jegyzi. A készítők inkább a szenzációra fektették a hangsúlyt, holott, ha dokumentum film, akkor az okokat is fel kellett, volna tárniuk.

A szeméthordás az egyik legjövedelmezőbb iparág. Gondoljunk arra, amikor a város kiadta a szeméttelepre az engedélyt, melyre akkor kötelezővé tehették volna a szemét elvivő számára mindazokat a szociális létesítményeknek a megteremtését, ami a ma embere számára szükséges.

Tulajdonképpen hasznos munkát végeznek, melyért jövedelem jár. A tanulatlan, igénytelen ember tudatlanságát kihasználva, semmit sem befektetve, busás haszonra tesznek szert egyesek.

A versenytárgyalások alkalmával nagyon pontosan írásba kell foglalni mindkét fél elvárásait, feladatkörét és a megvalósítási időt.

A roma kérdés megoldásra vár sajnos nemcsak nálunk, de más országokban is. Ennek a rendezése érdekében maguknak, a romáknak is be kell kapcsolódni.

Csomafáy Ferenc