A jövő energiapiaca

Jelenleg a gazdaság egyik legdinamikusabb ágazata az energia szektor. Az országok a gazdasági fejlettségi szint, a természeti adottságok, a gazdasági prioritások függvényében kidolgozzák a közép- és hosszú távú energetikai stratégiájukat.

Az EU meghatározta az energetikai politikájának fő célkitűzéseit a 2014-2020 időszakra vonatkozóan és a távlati stratégiáját, melyek az EU tagországai számára irányelvet képeznek.

Az EU középtávú energetikai politikája

Az Európa 2020 című dokumentumból kiderül, hogy az EU energetikai törekvései központi helyet foglalnak el. Az EU energetikai célkitűzései 2020-ig: 25%-al csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázkibocsátások mennyiségét. 20%-al növelni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát. 20%-al akarja javítani az energia felhasználás hatékonyságát. Románia a megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervben megjelölte, hogy 2020-ig 24%-os megújuló energiaforrás arányt vállal.

Kolozsváron szervezett I. Magyar- Román Üzleti Fórum szekcióülései közül a legtöbb érdeklődőt a megújuló energiaforrások kérdésével kapcsolatos előadások vonzották. A teljesség igénye nélkül az elhangzott előadások néhány vonatkozására reflektálnék.

A moderátor szerepét Varga Ádám energetikai szakdiplomata (Magyarország Bukaresti Nagykövetsége) töltötte be.

A megújuló energiák szekciójának témája: „ A megújulók piaci lehetőségei és támogatási megoldásaik”. Kis és közepes vállalkozók lehetőségei az energiapiacon.

Megújuló energiapiac problémái

Horváth Attila Imre, Magyarország Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztésért felelős helyettes államtitkára, a megújuló energiaforrások kérdésével kapcsolatos előadásában kifejtette, hogy az EB Megújuló energia című közleménye választ ad arra a kérdésre, mire számíthatunk 2020 után? Milyen támogatási feltételekkel lehet számolni a megújuló energiaforrások piacán?

Az EU energia politikájának 3 célkitűzése van: az ellátásbiztonság megvalósítása, a fenntarthatóság és versenyképesség. Erre épül a nemzeti energiastratégia. Cél a fejlődő országokkal a partner kapcsolatokat erősítsen, amely a fenntartható energiához való hozzáférést javítsa.

Románia a szélenergia területén érhet el eredményeket. A kiépített vagy kiépítendő szélmalmok használata következtében, vannak lehetőségek az alternatív energia jobb felhasználására. Románia energiafogyasztása másfélszer nagyobb, mint a Magyarországé. Mindkét országban nagy hangsúlyt kap a biomassza használatának lehetősége, de főleg fűtésre, s másodlagosan energiatermelésre tervezik a használatát.

Romániának a geotermikus adottságai kedvezőek, mégis csak 1%-t képviselnek. Magyarországon viszont nagy hangsúlyt fektetnek a geotermikus energia értékesítésére.

Nagy Bege Zoltán az ANRE igazgatója (Románia Energiaügynöksége Szabályozási Igazgatóság) A megújuló energiatermelés ösztönzése Romániában témájú előadásában a támogatási rendszer előnyeiről, hátrányairól értekezett. Az előnye: vonzó támogatási rendszert jelent. 2016-ig több mint 10mld. Euró értékű, beruházást eszközölnek a zöldenergia szektorban. A fogyasztó fizeti a támogatási rendszert, nem az állam. Hátrányát abban látja, hogy nehézkes a finanszírozási rendszer. A hálózatok és a rendszer leterhelése fejlesztést igényel. Nem ösztönzi a vissza nem térítendő támogatások lehívását. Hatalmas terhet jelent a fogyasztók számára. 2012. októberétől villamos energiaszámlákon feltüntetik a támogatási rendszer költségeit.

Románia megújuló energiaforrásainak térképe

Antal István képviselő, a Parlament Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának elnöke, bemutatta Románia megújuló energia tartalékainak térképét.

A Duna Deltában, Dobrudzsában a nap és szélenergia használata hatékony. Moldvában a víz, nap és a biomassza, Erdélyi fennsíkon vízi energia, biomassza használata a leghatékonyabb. Nyugati Alföldön a geotermikus, illetve a szélenergia használata kedvezőbben hasznosítható. Kárpátokban a vízierőművek használata, a biomassza feldolgozása a legeredményesebb. A Román síkságon a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia hatékonyan hasznosítható.

Török Gergely Az Észak Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség tanácsosa „ A megújuló energetikai klaszter” kérdéseiről értekezett, megjelölvén a célkitűzéseket. Amint kiemelte, a megújuló energia háttér iparára kell gondolni. Rendkívül fontos a vállalatok közötti együttműködés és tájékoztatás, tapasztalat-csere. Ebbe bekapcsolódnak az egyetemek, kutatási eredményeiket hasznosítva.

Felveti a kérdést, hogy mi a klaszter jelentősége? Nem egy fentről irányított szervezet. A cégek és az egyetemek lényegében egy közösséget alkotnak. Azelőtt külön- külön tevékenykedtek, ennek következtében nem volt elég információjuk egymás munkásságáról. Hiányzott a bizalom a kapcsolat kialakításában. A klaszter egy közösségi hálózatot alakít ki. Küldetése a befektetések ösztönzése, az együttműködési értékláncolat kiépítése, a kutatási eredmények hasznosítása. 19 vállalat, 3 egyetem, 2 kutatóközpont, két közigazgatási egység alkotja.

A klaszter tevékenységével kapcsolatban felsorolt néhány területet, amely hatékony szerepet tölt be, mint a közös projektek, közös információs központ, tanácsadás, szoftverek, integrált szolgáltatás és a közösség létrehozása.

Vonzó befektetési lehetőség: a zöldenergia piac

Péter Pál, az Energobit vállalat alelnöke, az energiapiac problémájával kapcsolatban, a befektetés fontosságát hangsúlyozta. Az energia, vonzó üzletet, és vonzó befektetést jelent. Románia természeti adottságai kedvezőek. A környező országokhoz képest, üzleti lehetőségei jobbak. Európa többi államához képest más modellt indított be. Románia regionális energiatermelő központtá válhat. Ilyen téren már születtek stratégiák. Szerinte érdemes, hogy a vállalkozók a zöldenergiába fektessék be a tőkét.

Csomafáy Ferenc