Otthon elvégezhető 30 másodperces teszt ad képet az állapotunkról

Túl egyszerű feladat a székből felkelni és leülni? Mégis, hogy ezt hányszor tudjuk elvégezni, az sokat elárul egészségi állapotunkról. Az ülve-állva teszt (STS) azt méri, hogy 30 másodpercen belül hányszor tudunk felállni ülő helyzetből. Könnyen elvégezhető otthon.

„Gyorsteszt az emberek erejéről, egyensúlyáról és rugalmasságáról” – fogalmaz Jugdeep Dhesi, a Kings College London geriátriai professzora. Az STS eredménye arra utal, vannak-e szív- és érrendszeri problémáink, sőt, akár arra is, hogy mekkora a halálozási kockázatunk, várható élettartamunk.

Az otthoni teszt elvégzéséhez mindössze egy egyenes háttámlájú, kartámasz nélküli székre, valamint stopperórára van szükség – ami az összes okostelefonban megtalálható.

A teszt elvégzéséhez üljünk a szék közepére, tegyük keresztbe a karjainkat, és helyezzük mindkét kezünket az egymással ellentétes vállainkra az alábbi ábrán látható módon. Tartsuk egyenesen a hátunkat, s lábunk a padlón legyen. Ezután nyomjuk meg a stopper indítógombját, álljunk fel teljesen álló helyzetbe, azután ismét üljünk le. Ismételjük a fel- és leülést 30 másodpercen keresztül, és számoljuk meg, hányszor tudunk teljesen kiegyenesedve, álló helyzetbe jönni.

Bár a tesztet elsősorban idősebb, 60 év feletti felnőtteknél alkalmazzák, fiatalabbaknál is használható.

Ami az időseket illeti, az amerikai közegészségügyi hivatal, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) felvázolta a különböző korcsoportok átlagos eredményeit. Az átlag alatti pontszámok rossz egészségi állapotot, például az elesések kockázatát jelezhetik. Például 60-64 év közötti férfiaknál a felállási átlag 14, nőnél pedig 12. A CDC alábbi táblázata mutatja az idősek átlagos pontszámát. (Ezek a számok azonban nem veszik figyelembe a személy kórelőzményét – például, ha valaki nemrégiben műtéten esett át, vagy megsérült.)

Svájci kutatók mintegy 7000 felnőttet kértek fel az STS-teszt elvégzésére. A 20–24 évesek átlagos pontszáma férfiaknál 50/perc, nőknél 47/perc volt. A résztvevők egy része azonban egy perc alatt akár 72 fel- és leülést is el tudott végezni.

Egy másik, átlagosan 21 éves, egészséges önkénteseken végzett vizsgálat során, a kutatók szoros összefüggést találtak az ülve-állva teszt, valamint az aerob kapacitás és állóképesség eredményei között.

Hogy miként teljesít a teszten, sokat elárulhat egészségügyi szakembereknek az alany egészségi állapotáról. Például felhasználható olyan személyek azonosítására, akiknél fennáll a rosszabb kimenetel kockázata műtét vagy rákkezelés után.

A gyenge pontszám arra is utalhat, hogy az illető szíve és tüdeje esetleg nem működik megfelelően, ami nagyobb kockázatot jelent az olyan „szívesemények esetleges bekövetkezésére”, mint például a szívinfarktus (szívroham), a szélütés és a szívelégtelenség. Egy teszt nem teszt, jelentőségét nyilván nem kell el eltúlozni, de arra bizonyosan alkalmas, hogy kimozdítson bennünket a kényelmes székből.

A CDC szerint, ha egy személy a korosztálya átlagánál alacsonyabb pontszámot ér el a teszten, akkor számára nagyobb az elesés kockázata is.

„Ha az emberek nem tartják karban fizikumukat, rugalmasságukat, szív- és érrendszeri egészségüket, akkor nagyobb eséllyel eshetnek el” – nyilatkozza Dhesi a BBC-nek.

A 65 év felettiek körülbelül 30%-a esik el évente, és ez a szám 80 felett körülbelül 50%-ra emelkedik. És ha valaki egyszer elesett, gyakran fél attól, hogy ismét elesik, ezért inkább nem jár ki, ami pedig társadalmi elszigetelődéshez vezethet.

Egy 2012-es tanulmány szerint az STS-teszt az 51 és 80 év közöttiek halandóságának előrejelzője. Az alacsony pontszámot elérő egyének öt-hatszor nagyobb valószínűséggel haltak meg hat év alatt, mint azok, akik a legmagasabb pontszámot érték el. Dhesi azonban rámutat, hogy bár az olyan tesztek, mint az STS, jól jelzik az egészséget, természetesen nem tudják pontosan megjósolni, mennyi ideig élhet az ember.

Hogyan javíthatjuk a teljesítményünket?

Dhesi szerint pontszámunk javításának legjobb módja, ha a lehető legaktívabbak maradunk. Akinek a mozgás nehezen megy, akár kezdje újra ülőgyakorlatokkal.

Legalább keljen fel az illető, járkáljon, naponta három-négyszer fel-le menjen lépcsőn, ami szintén sokat segíthet. Azt tanácsolja, hogy aki teheti, járjon edzeni.

Dhesi tippjei közé tartozik a házimunka végzése. Idősebbek számára hasznos az unokákkal való játék – ha ugyanis velük együtt ülnek le, velük együtt kelnek fel is. Végezzenek kerti munkákat, sétáljanak, és ne autózzanak, ne tömegközlekedéssel menjenek a boltba.