A meggazdagodás illúziója

Az emberiségnek régi vágya gazdagnak lenni, sok pénzzel rendelkezni. Ennek érdekében képes olyan dolgokra, cselekedetekre, viselkedésekre, magatartásra, amit egyébként nem tenne meg. Dan Chişu legújabb filmjében ezt az igényt, vágyat a mai hazai környezetbe helyezve, filmi nyelven, rendkívül szuggesztíven fejezi ki.

Dan Chişu a maga nemében következetes egyéniség, amit nem is tagad. Elég kalandos élet után, szerelmese lett a filmművészetnek. Három év alatt három filmnek az elkészítésében vett részt. (Ezt a mondatot akkor érhetjük meg valójában, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy film elkészítéséhez jóval több idő kell, mint egy év.)

A filmvilágában ez nem kis teljesítmény.

2010-es WebSiteStory, majd a 2011-ben az Ursul (A medve)- című film után, 2012-ben „Şi caii sunt verzi pe pereţi”- című filmet rendezte. Fantázia nevet viselő alkotás. A hazai új hullámban felhívni magadra, és ennek következtében filmedre a nézők figyelmét, jelzi, az alkotó nem halad rossz úton. Ha figyelembe vesszük a hazai filmgyártás produkciójának minőségét, ez nem kis teljesítmény.

Legutóbbi filmjének- Şi caii sunt verzi pe pereţi sikere főleg a szövegkönyv (Dan Chişu) és az operator (Ovidiu Gyarmath), valamint a kitűnő szereplő gárdának is köszönhető. Producer: Giulano Dolman és Dan Chişu. Vágó: Andrei Iancu.

Szereposztás: Anca Florescu: Cosmina, Ionuţ Vişan: Marius , Adrian Titieni: Tocitu, Coca Bloos: Tocituné, Tudor Smoleanu: Buzilă, Dragoş Bucur számítógép oktató, Cătălin Bordea : Cucu, Nicodim Ungureanu: anyagmozgató , Oreste autóvezető.

Şi caii sunt verzi pe pereţi című film cselekménye rendkívül egyszerű. Mindenki munka nélkül szeretne meggazdagodni. Ennek érdekében olyan energiákat dob be, melyeket felhasználva nemesebb cselekményre, tényleg érhetne el anyagi haszonnal járó tevékenységet. De, úgy ahogyan a filmben, köszönhetően a rendező- producernek, a szálak bonyolódnak, és helyenként gubancolódnak, a tényleg várt sült galamb effektus elmarad. Maradnak a hazai élet sajátos megnyilvánulásai, melyek a nézőkben egy bizonyos fajta megértéssel találkoznak, amit lehetne úgy is megfogalmazni: „Ilyenek vagyunk”

Mindez köszönhető nemcsak a film tartalmának, mely a cselekmény következtében elég egyszerű és könnyen érthető, hiszen áttételes gondolkodásra nem kényszerít. Követvén a rendező- producer eredeti szándékait, eladható filmet igyekszik gyártani. Ami köszönhetően a ragyogóbbnál ragyogóbb színészi játékoknak, ez sikerül is, mert a film operatőre Ovidiu Gyarmath olyan bravúrosan filmezi a jeleneteket, amelyek nagy része mind közeli portrék, amik betöltik a széles vásznat. Ennek következtében a képi kifejezés ereje megsokszorozódik.

A cselekmény két szálon bonyolódik, két sorsot követ. Az egyik egy fiatal pár, (Anca Florescu: Cosmina, Ionuţ Vişan: Marius), akik, ha jól töltik ki a lottószelvény nyilvántartási adatait, akkor probléma nélkül megkaphatnák a nyereményt, és végül is gazdagok lehetnének. De mivel Marius a szelvény kitöltése alkalmával drogos állapotban volt, a saját neve helyett az apja nevét írta be. Mivel az apa már fiatalon otthagyta családját, és valahol éli világát, meg kell keresni.

Mivel fia és annak barátnője nem tudják, apja hol tartózkodik jóformán, bejárják az országnak egy bizonyos részét, azt az illúziót is keltve a nézőben, hogy a film műfajilag román változata a ma divatos road movie műfajnak.

A másik szál idősebb személyekről szól, akik mivel nem képesek a modern számítástechnika vívmányaival kellő módon megbarátkozni, alkalmatlanakká válnak munkahelyükön. Tocitu és Buzilă (Adrian Titieni és Tudor Smoleanu), őket egy „eltévedt” spam helytelen értelmezése teszi nevetségesen kínos helyzetbe. Az eredmény munkanélküliekké válnak, és elvesztik megtakarított pénzecskéjüket.

A film nagy érdemének vehetjük azt a hangvételt, melyet mind cselekményében, mind képi formájában használ.

A filmet Kolozsváron már 2012 júniusában a TIFF- en bemutatták. Akkor még 107 perces volt. A mostani bemutató alkalmából már 90 perces a produkció. Elhagyván olyan jeleneteket, melyek a cselekmény pergését akadályozták.

Szerintem azért is, érdemes megnézni az egyébként is aktuális mondanivalóval rendelkező filmet, mert összehasonlítást nyújt a mai hazai filmművészet sokszínűségéből.

A filmet Bukarestben, Brassóban és Văleni de Munte helyiségben forgatták. A forgatási idő 24 nap volt. A kolozsvári film-bemutatón maga a rendező is jelen volt, valamint Ovidiu Gyarmath, Ionuţ Vişan és Tudor Smoleanu. A közönségtalálkozón a stáb elmondta, hogy a legnehezebb jelenet számukra az volt, mikor a Tocitu nevű személy keresése során Brassóban egy öreg házaspárt találnak, ahol a férfi súlyos beteg, beszédképtelen. Rendkívül kifejező, ugyanakkor színházszerű, az öreget alakító színész játéka.

A legmegrázóbb jelenetnek azt tekintik, amelyben filmes eszközzel kifejezve, szereplők meg tudják, hogy az összes megtakarított pénzüket elvesztették.

A Dan Chişu rendezésében készült Şi caii sunt verzi pe pereţi című film a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon is résztvesz.

Csomafáy Ferenc