A gyerekotthont mindig lehet támogatni

A gálospetri Szentháromság Kollégiumban nevelt gyerekek közel fele érmihályfalvai, az önkormányzat ezért (is) segíti az otthon működését. Vasárnap délután jártunk újra az intézményben.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gálospetri Szentháromság Kollégiumban pillanatnyilag 29 gyereket nevelnek, koruk 3-től 16 évesig terjed, tudtuk meg május első vasárnapján Kosza Erzsébettől, az otthon vezetőjétől. Közülük az adott napon csak 11-en voltak az otthon falai között, a többiek - tekintettel az ortodox húsvét miatti "vakációra" - családjaiknál tartózkodtak. Az összlétszám több mint 40%-át érmihályfalvai gyerekek teszik ki, ezért a közeli kisváros elöljárói kötelességüknek érzik, hogy amiben lehet segítsék az intézmény működését. Korábban már beszámoltunk adományt szállító akciókról, hasonló zajlott a minap is, amikor Karsai Attila alpolgármester (feleségével és kisfiával) újra Gálospetribe látogatott. A gépkocsiból édességek mellett egy televízió készülék került elő, illetve a házigazdák megmutatták azokat a hintákat, melyeket az Érmihályfalváról kapott hozzávalókból nemrégiben készített egy mesterember. A gyerekek - akik nevelőikkel nem sokkal korábban tértek vissza a délutáni szentmiséről - éppen próbának vetették alá a játékszereket a kellemes napsütésben.

Mindenkinek van feladata

A vendéglátók végig vezettek nem csak az épületben, de annak környékén is, ahol legutóbbi látogatásunk óta gyarapodott a gazdaság: csűrt építettek, melyben tűzifa csomók sorjáznak, az ólban négy malac röfögött, az előtte lévő udvarban kacság topogtak. Lépteinket kiskutyák kísérték, de mint megtudtuk, a házőrzők sem tudták megakadályozni, hogy egy reggelre el ne tűnjön a nyúl-állomány a ketrecekből... Kosza Erzsébettől megtudtuk, hogy a ház körüli munkából mindenki ki kell vegye a részét, hiszen a gazdaságban, a virágoskertekben, az udvaron, illetve a háztartásban sok kézre van szükség. A gyerekek az iskolában is igyekeznek jól teljesíteni, és büszkén mutatták meg azokat az okleveleket, melyeket néhány gyerek nemrégiben kapott a Vajdaságban, amikor a községközpont Értarcsa egyik tánccsoportjának tagjaiként ott szerepeltek egy versenyen. Szomorú dolgokról is szó esett, ami sajnos szintén a mindennapi életükhöz tartozik: több gyerek olyan "családi" környezetből kerül az otthonba, amit sokan el sem tudunk képzelni... A látogatás végén újra arról esett szó, hogy mire lenne szükségük az otthon lakóinak. Támogatni mindig van mivel, Karsai Attila alpolgármester pedig újfent megígérte: amit lehet megtesznek ezután is.

Rencz Csaba