Bunta Levente, a polgármester

A Kolozsvár Társaság egyik rendezvénysorozata a Várostalálkozó, melynek keretében meghívták Szatmárnémeti, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy polgármestereit illetve alpolgármestereit.

Az 5. találkozó alkalmával Bunta Levente- Zoltán, Székelyudvarhely polgármestere volt a vendég. A házigazda szerepét dr. Egyed Péter, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem professzora töltötte be. Moderátor Csoma Botond jogász, városi tanácsos.

Dr. Egyed Péter felvezető beszédében kifejtette, az erdélyi polgármesterekkel való találkozás abból a felismerésből származik, hogy a városokban élő magyarság egymásra van utalva a történelem, a kultúra révén. Sok érdekes, értékes tapasztalat halmozódott fel, melyre érdemes odafigyelni.

Kolozsvár és Székelyudvarhely közti kapcsolatot jól érzékelteti az a tény, hogy sok udvarhelyi diák tanul a kincses városban. Az egyetem elvégzése után sokan a kolozsvári oktatási intézményekben, illetve a közigazgatás területén dolgoznak. Ő maga is otthonosan mozog Udvarhelyen.

Bunta Leventével Székelyudvarhely fejlődési lehetőségeiről, jövőképéről beszélgettek.

Bunta Levente- Zoltán közigazgatási krédója

A nagyváradi születésű Bunta Levente- Zoltán gyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte. Az iskolai tanulmányait Dr. Pallo Imre Zeneiskolában, a Tamási Áron gimnáziumban végezte. 1989 előtt, a Brassói Tudományegyetem mechanika karán végezte az egyetemi tanulmányait. A kihelyezés alkalmával Udvarhelyt választotta. Amint mondta, társainak 80%-a Erdélyen kívül kapott állást. Ebben az időszakban többször próbálták meggyőzni, még sem lett párttag, mert nem értett egyet az akkori politikai nézetekkel.

1990 után mérnök és magánvállalkozó.

Ma már Bunta Levente- Zoltán neves erdélyi politikus, pragmatikus, kiváló menedzseri tudással rendelkezik. 2000- 2004 között a Hargita Megyei Tanács alelnöke, 2004-2008 közötti időszakban a Hargita Megyei Tanács elnöke volt. 2008-tól Székelyudvarhely polgármestere. Érdemes megjegyezni, hogy azelőtt nem volt RMDSZ- es polgármestere a városnak. Különböző magyar, román, angol nyelvű szakmai továbbképzéseken vett részt. A doktori dolgozatának témája a közszolgálatok menedzsmentje.

Közigazgatási krédóját így fogalmazta meg: „Az embereknek nem szólamokra, hanem tiszta vízre, tiszta levegőre, és munkahelyekre van szükségük.” A fejlődés folyamatos kell, legyen.

Élhető város

Amint mondta, élhető várost próbál munkatársaival együtt megteremteni. Olyan várost vezet, ahol a lakosság 96%- a magyar nemzetiségű. Ahogy mondják, a „legmagyarabb város”. Nagysága közel 40.000 lakos, megyei jogú város Hargita megyében. A székely ember híres az individualizmusáról, elég nehéz együttműködést kialakítani- jegyezte meg. Mégis a város életében 23 év alatt számottevő változás történt. Az iskolák az önkormányzat tulajdonában vannak. Ennek következtében a tanárok fizetésébe bele lehet szólni. A kórház hasonló módon az önkormányzat fennhatóságát élvezheti. Az utóbbi időkben számos kulturális intézmény jött létre. A táncházat szeretnék erősíteni azzal a céllal, hogy a népi kultúrát minél hatékonyabban fejlesszék és támogassák. Az önkormányzat feladata, ismerni mindazon törekvéseket, melyek a lakosság igényeit fejezik ki. Ezáltal megteremtheti az élhető város gyakorlati működését.

A kulturális élet fellendítése érdekében jó lenne, ha színházak több településen tartanának előadásokat. Sok előadást a marosvásárhelyi illetve a csíki Filharmónia fedez le. A ’90-as években minden székely városban színházat akartak létrehozni. Azt javasolja, a magyarnyelvű kultúrával foglalkozó intézmények vezetősége összehangoltabban, kellene, dolgozzanak annak érdekében, hogy az általuk bejárt vidék igényeit kielégítsék. Székelyföld nem tudja eltartani az összes magyar nyelvű színházat.

Megtanulta, hogy az ember meghatározza a történéseket. Például, ha egy cégnek van egy jó vezetője, akkor a cég kibírja a válságot.

A ’ 89-es változások következtében Udvarhelyen az utóbbi időben olyan iparágak jöttek létre, melyek eddig nem léteztek. Ennek következtében alacsony a munkanélküliségi ráta.

Fellendült az építkezés is. 900 család új házat épített. A város elképzelése, hogy a szakmai oktatást erősítsék. Olyan szakmára kell tanítani a fiatalokat, melynek jövője van.

A történészeknek jó lenne olyan könyveket megírni melyek a székelyek történetét, mutatja be. Erre igény van. Egyetemi oktatásra is igény van. A város megteremtette a felsőfokú oktatási intézmények létrehozásának anyagi kereteit. Megvásároltak olyan épületet, melyben létre lehet hozni az egyetemi fokú intézetet.

Az önkormányzat 800.000 lejt a szán a sport támogatására. A fűtési költségeket szeretnék csökkenteni.

Csoma Botond felvette a kérdést: Hogyan valósítják meg a visszaszolgáltatást? A 10-es számú törvény lehetőséget teremtett a magánszemélyeknek, akiktől az ingatlanjaikat a kommunista uralom elrabolta, azokat vissza- kapják. Példának hozva fel Kolozsvárt. Ahol vannak ilyen személyek, akiknek 20 év alatt sem voltak képesek a jogos tulajdonukat visszaszolgáltatni a felettes hatóságok. Mint például Palocsay kertet.

Bunta szerint a föld 93%-át visszaszolgáltatták. De sok olyan volt, akinek a nevével visszaéltek. Sok olyan kapott ingalant, aki nem érdemelte meg.

Román-magyar viszonnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva, elmondta, a pozitív diszkriminációt alkalmazzák. December elsejét a románok megünnepelik.

Székelyudvarhelyt jó hangulatú városnak tekinti.

Fontosnak tartja a decentralizációt. A kihelyezett intézmények sok mindent meg tudnak valósítani. Az autonómia kérdésére vonatkozóan elmondta, az EU-ban nem támogatják a területi autonómiát.

Bunta Levente- Zoltán, a Kolozsvár Társaság meghívottja, jelesre vizsgázott ez alkalommal is. Bizonyítván azt a tételt, a politikusnak népét, választóit kell szolgálnia. A választóitól kapott bizalmat rendkívül eredményesen kamatoztatta.

Csomafáy Ferenc