Közel Capához

Robert Capa világhírű magyar származású haditudósító, fotóművész születésének 100. évfordulójára, halálának 60. évfordulójára különböző ünnepségekkel emlékeznek meg. Életéről, munkásságáról filmet is készítettek.

Kolozsváron Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében mutatták be Kékesi Attila rendezésében készült „Közel Capához” című filmet. Ugyanakkor a nézők megtekinthették „Robert Capa 100” című kiállítást.

Capa- kiállítással egybekötött filmbemutató az Intherethnia – Magyarok Európa Kulturális fővárosában- nevű konferencia keretében, igen figyelemre méltó körülmények között valósult meg.

Közel Capához című filmről

A Sapientia EMTE Tordai- úti épületének Aula Magna dísztermében mutatták be a „Közel Capához” című dokumentumfilmet, mely „emberközelbe” tudta hozni azt a személyiséget, aki világhírű fotóművész és az utókorra történelmi szempontból is rendkívül értékes alkotásokat hagyott. A világhírű haditudósítóról Tóth Orsolya, az intézet doktorandusa beszélt. Hámor Éva, a film forgatókönyvírója a filmezésről háttér információt adott.

2008-ig a szakembereken kívül nem igen ismerték Robert Capát Magyarországon, de Erdélyben sem. Tóth Orsolya, Robert Capa életéről, a Life magazinhoz kapcsolódó munkáiról, a berlini, párizsi életéről beszélt. Capa az AEÁ- ba emigrált. Elmondta, hogyan és miért is vette fel az eredetileg Friedmann Endre Ernő (1913. október 22., Budapest – 1954. május 25., Indokína, Thai Binh) magyar származású fotográfus az új nevét. 1936-ban felvette a Robert Capa nevet (U.i.: magyar barátai között gyermekkorában Cápa volt a beceneve). Azt akarta, hogy könnyen kiejthető legyen az új neve azokban a szerkesztőségekben, amelyekkel abban az időben kollaborált.

Ő volt az a magyar származású személyiség, aki egyetlen országnak sem volt a lakója, hanem világpolgár volt. Amikor volt pénze, akkor felszabadultan költötte. Az akkori legszebb és legelegánsabb ruhákba öltözködött, vendéglőben evett. Ha a pénze elfogyott, nem esett kétségbe, megette a szomszéd kutyájának kitett ételt is. Ennyiből is lehet következtetni arra az alapgondolkodásra, ami messze meghatározta életszemléletét. A jó fotóriporter munkája a nyitottsággal, a mindenre való figyeléssel kezdődik. Képes a körülötte levő világot képi nyelven megfogalmazni, úgy, hogy az a lap számára vonzó legyen, és az olvasó figyelmét is felkeltse, mert egy jó címlap kép, „eladja” az újságot. Ezeket megtanulni nem lehet, ez benne, kell, legyen abban az egyénben, aki a riporteri mesterséget űzi.

Capa öt csatatéren fotózott: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában.

Indokína sajnos utolsó kiszállása volt. A Life kérésére ment Indokínába, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Számára nem az élet volt fontos, hanem a képi megfogalmazás. Hiába szóltak rá, ne lépjen a mesterségesen kialakított dombokra, mert a jó szögből többet be lehet venni a lencsébe a harcmezőből, mégis fellépett, de a taposóaknára is.

A filmforgatása

A „Közel Capához” című film nagy érdeme az, hogy szerintem az alkotó meg tudta találni azt az egyént, akinek elmondása szerint a harcmező beaknásítása volt a feladata. Ő volt az, aki elhelyezte a mesterséges dombokon az aknákat.

Hámor Éva a filmforgatásáról, az interjú alanyok kiválasztásáról, valamint további filmezési lehetőségről értekezett.

Elmondta, Magyarországon a Közel Capához című filmet a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be, nem lebecsülendő sikerrel. A film öt évig készült. Több mint negyvenórányi anyagot rögzítettek. Ebből vetítésre került 52 perces dokumentumfilm. A film alapját a

Budapesti Ludwig Múzeumban, 2009-ben kiállított képanyag teszi ki, valamint a visszaemlékezések képezik.

A Közel Capához című dokumentumfilm rendezője Kékesi Attila. Producere: Szepesi István. Forgatókönyvírók: Kékesi Attila, Hámor Éva, Szepesi István. Operatőr: Hajdú János. Vágó: Pap Levente. Zene: Németh Gábor.

Hámor Éva találta meg Robert Capa Kissé elmosódott- Emlékeim a háborúból-című önéletrajzi könyvét a nagyapja könyvei között, 2007-ben.

Robert Capa 1948-ban Magyarországon járt. Ekkor ajándékozta önéletrajzi könyvét a barátainak, Hámor Éva nagyapjának is dedikálva. A könyve eredetileg forgatókönyvnek készült írás. A borítón „A legnagyobb pesti vagány története” alcímként jelent meg. A könyv 100 fekete –fehér saját fotóillusztrációt tartalmaz.

2008-ban, New Yorkban volt egy Capa- kiállítás. Hámor Éva az operatőrrel elment New Yorkba. A visszaemlékezők átlag életkora közelebb áll a 100 évhez. Közöttük találjuk Ata Kandó magyar származású, Hollandiában élő fotóművészt, John G. Morris a Life magazin és a Magnum Fotóügynökség volt főszerkesztőjét, Erich Lessing fotóművészt, Besnyő Éva fotóművész lányát. John G. Morris arról beszélt, hogyan vesztek el a Capa legjobb képei a D-napról. Capa volt az egyetlen fotós, aki a partraszállókkal Normandia földjére lépett. 6 filmtekercset használt, 106 képet készített. A film kihívása során keletkezett hiba következtében csak 8 teljes kép és 3 kocka maradt. A Life magazin 10 képet közölt.

A visszaemlékezések alapján kibontakozik Capa személyisége, haditudósítói munkája. A leghíresebb képe „A milicista halála”, de a néző érdekességeket tudhat meg a képpel kapcsolatos vitáról is. De megismerhettük a hajdani kávéházak hangulatát. Nagy szerelmével, Gerda Taro-val a spanyol polgárháborúról tudósítottak. Közösen 7000 képet készítettek. Capát nagyon megrázta Gerda halála, aki a polgárháború során életét vesztette.

Robert Capa híres mondása: „Ha a képeid nem elég jók, akkor nem voltál elég közel”.

1954. V. 25.-én délután 3 óra 5 perckor egy dombra kapaszkodott fel, hogy képet készítsen. Azt akarta, hogy közelebb legyen az eseményhez.

70.000 felvételt hagyott az utókorra.

Az önéletrajzi könyve 2006-ban jelent meg először magyar fordításban, a Park könyvkiadó gondozásában.

Robert Capa 100

A magyar Külügyminisztérium támogatásával, Robert Capa 100 nevű vándorkiállítással emlékeztek meg a haditudósító és fotóművész születésének 100. évfordulójára, melyet több erdélyi városban is bemutattak. Kolozsváron Kósa András László, a Balassi Intézet-Bukaresti Magyar Intézet igazgatója nyitotta meg. „Robert Capa kulturális brand”- mondta Kósa.

A Capa fotók mellett olvashatók a fotóművésznek a háborúról, a békéről vallott nézetei.

Korai halálával egy világhírű fotóművészt és haditudósítót vesztett el a világ, aki a hivatását fontosabbnak tartotta, mint az életét.

Csomafáy Ferenc