Virágvasárnapot ünnepeltek a nagyváradi székesegyházban is | GALÉRIA

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünnepi szentmise kezdetén – melynek főcelebránsa Böcskei László megyés püspök volt – Urunk szenvedéstörténete (Passio) hangzott el Szent Lukács evangélista szerint, a dr. Kristófi János Zsigmond kántor-karnagy vezette Szent László Énekkar előadásában.

Homíliájában Pék Sándor székesegyházi esperes-plébános arra hívta fel a figyelmet: a názáreti Jézus sok csodát művelt Galileában, Judeában, Jeruzsálemben és más vidékeken. Tanított, vakok nyerték vissza látásukat, leprások gyógyultak meg, bénák álltak talpra újra. Vízen járt és parancsolt a háborgó tengernek, viharnak. Sok százan, ezren hallgatták őt, amikor megáldotta a néhány kenyeret és halat, melyek megszaporodtak, és melyeket elfogyasztva mindenki jóllakott úgy, hogy még maradt is belőlük. Cselekedeteinek olyannyira a hatásai alá kerültek az emberek, hogy királlyá akarták választani, de ő visszautasította ezt, ahogyan nagyböjtkor a Sátán kísértéseinek is ellenállt.

Virágvasárnapon azonban olyat tett, mint addig még sohasem: a Golgotára tartva Messiás királyként vonult be Dávid városába. A 21. században talán fel sem fogjuk ennek jeleit, de a kortársai értették ezt, hiszen kelet felől érkezett, saját állatján ült, a tömeg ujjongott, és Zakariás próféta már több száz évvel ezelőtt megjövendölte ezt. „Ez egy szép jelenet, de mégis mit üzen a mának? A virágvasárnap Isten képét mutatja meg, azt, hogy milyen az az Isten, akiben hinni lehet” – hangsúlyozta a tisztelendő. „Isten ugyanis nem egy játékvezető, aki piros lapot mutat fel, ha hibázunk; nem egy bíró, aki elítél; nem egy rendőr, aki büntet; nem egy tűzoltó, aki csak akkor siet a segítségünkre, ha telefonálunk neki, és nem egy automata, melybe bedobhatjuk a kéréseinket, hogy teljesítse ezeket. Isten Jézus Krisztus, aki irgalmas, kér és kegyelmet hirdet, aki a kereszten marad. Ebben kell hinni, mert ezt csak hinni lehet” – fogalmazott a szentmise szónoka.

Arról is beszélt Pék Sándor, hogy a Passiónak három fő helyszíne van. Az Olajfák hegye (a Getsemáni kert), ahol Jézus látja a kínokat, melyek rá várnak, az emberiség történetének minden bűnét, mocskát, szennyét, gaztettét, ezért vért verejtékezik – ez az ő lelki szenvedése. Pilátus palotája, ahol megostorozzák, töviskoronát helyeznek a fejére, félholtra kínozzák és igazságtalanul elítélik – ez az ő fizikai szenvedése. Végül pedig a Golgota, ahol engesztelésül a mi bűneinkért az életét áldozza, és ahol egyszerre nyilvánul meg a bűn szörnyűsége és Isten irgalmassága. „Még ma velem lesztek a Paradicsomban!” – ígéri Jézus a mellette szenvedőnek, s ez ad nekünk is reményt, ezt az élményt éljük át akkor, ha virágvasárnapként éljük meg a hétköznapjainkat is, ha szentmisékre járunk és hozsannát éneklünk, hangsúlyozta az esperes.