Tegnap, 7:59
Még az idén elkezdődhet a sétálóutca felújítása
Várhatóan még az idén elkezdődik a nagyváradi Fő utca korzójának a felújítása. A munkálatok során a mostani gránitkövezet helyett új burkolatot helyeznek le, és rekonstruálni fogják a korábbi, körkörös burkolatrajzolatokat is.
A nagyváradi Fő utcán 1978-ban szüntették be a villamosforgalmat. A felvétel a ’70-es évek elején készült.
Forrás: Facebook
Pap István
A tervek szerint októberben kezdenek hozzá a munkálatokhoz, hogy az építőtelep ne befolyásolja kedvezőtlenül a Fő utcai kereskedelmi egységeket nyáron, amikor a legnagyobb forgalmat bonyolítják. Florin Birta, Nagyvárad polgármestere elmondta:
Miután a még folyamatban lévő pályázatot véglegesítik, a nyertesnek három hónapja lesz a terv elkészítésére. A tényleges munkálatok várhatóan októberben kezdődnek, hogy ne zavarják a gazdasági szereplők tevékenységét a nyári szezonban.
A tenderre pályázatot nyújtottak be alvállalkozóikkal közösen a Construcții Bihor, a Theda Mar Design, a Flodor Transcom és a Gavella Com cégek. A tervezés és a kivitelezés becsült költségvetése 19 millió lej áfával együtt. A munkálatok során a Fő utcának a Iosif Vulcan és a Gheorghe Dima utcák közötti részét, tehát a korzót újítják fel. A területet porfírkővel fogják burkolni, de rekonstruálják a kommunizmus éveiben elkészült, márványlapokból kirakott körkörös burkolatmintázatot is. A munkálatok részeként az elektromos kábeleket és a homlokzati villanyvezetékeket a föld alá süllyesztik, a világítótesteket energiatakarékosra cserélik, az esővízgyűjtő rendszert is felújítják, továbbá az utcabútorokat is kicserélik. A sétálóutcán lévő teraszok köré növénytartókat helyeznek ki, ugyanakkor padokat is, amelyek közül néhányat USB-porttal látnak el. A korzó két végén lévő szökőkutak megmaradnak.
A projekt költségvetését 2023 decemberében szavazta meg a helyi tanács. Akkor a felújítási tervet készítő cég képviselője elmondta: a munkálat azért szokatlanul költséges, mert ki kell cserélni a Fő utca alapjában lévő betonlapokat, továbbá az új villanyoszlopok is rendelésre készült, egyedi darabok lesznek, ugyanakkor nagyon modern rendszerű esővíz-elvezetést fognak kiépíteni. Florin Birta polgármester pedig akkor azt emelte ki, hogy egységesíteni akarják az egész belváros kinézetét, ezért kap a Fő utca is olyan burkolatot, mint a belváros többi gyalogos övezete.
Múltidézés
A 18. század elején a Fő utca a régi megyei kórháztól indult dél felé. Ekkor még itt volt a Páris-patak hídja, s a patakon belül a város határát jelentő palánkkerítés húzódott. A Fő utca a Barátok temploma után elszűkült, majd a Bazár-szorosnál még keskenyebb lett, hogy utána egy dupla kanyart leírva érje el a Sebes-Körös hídját
– írta néhai Péter I. Zoltán helytörténész, lapunk egykori munkatársa a Fő utcáról, a mai korzóról, hozzátéve, hogy ez azért volt kanyargós, mert a nyomvonala követte a középkori utcáét.
A Fő utca egyre fontosabb pontjává vált a városnak, ezt jelezték az ott egyre-másra épülő paloták is. Elsőként a Széchenyi szálló és a tornyos Bartsch palota készült el, majd a példa ragadósnak bizonyult, mert a századfordulóra egyre több kupolás és tornyocskás épület került oda. A mai sétálóutca két végpontja a pénzügyi-igazgatósági palota, később poliklinika közelében lévő, 1926-ban épült Klobusiczky-ház, valamint a bazárépület, melyet a színházzal egyszerre építettek 1900-ban. A bazárépület elkészültével megoldódott egy komoly probléma: az addig kevesebb mint 7 méter széles utcatorkolat 10 méter szélessé vált, ez előkészítette a terepet a nagyobb volumenű forgalomnak, ami 1906-ban következett be.
Ebben az évben beindult ugyanis Nagyváradon a villamosközlekedés, és az egyik vonal a Fő utcán haladt végig. Erről Kormányos László történész így ír a Nagyvárad krónikájában:
A nagyállomástól a Fő utcán át a Bémer tér érintésével a Szent László térig tartó vonalszakasz ugyan viszonylag rövid volt, de itt két párhuzamos sínpár került lefektetésre. A Fő utca az akkori városszerkezetet és a kereskedelemben betöltött addigra csaknem már teljesen kiforrt elsőbbségét figyelembe véve kihagyhatatlan volt, bár a két vonal így az utca csaknem teljes területét lefoglalta.
A történész szerint 1906 fordulópontot jelent a Fő utca fejlődése tekintetében. Mint írja, „1906 körül a 20. század eleji város kereskedelmi központjává vált Fő utca intenzív átalakuláson ment keresztül. 1906-ra kiépült csatornahálózata, lefektették a telefonkábeleket és a villanyvezetékeket, kiépítették a villamossíneket, az utca teljes területe kiváló minőségű aszfaltborítást kapott. Ez volt az az esztendő, amikor kibontakozott a szinte minden esetben már a szecessziót választó magánépítkezések lendülete. (….) Az utca ettől az évtől vált azzá, ami napjainkig megmaradt: a századeleji viharos urbanizáció egyik jelképe.”
Az utca és az egész város rohamos fejlődése az első világháború kitörése miatt megrekedt, és a világháború után már nem tudta felvenni korábbi lendületét. A második világháború szerencsére nem tett kárt a Fő utcában, az azt követő kommunista rendszer annál inkább. Az egykori honvédlaktanya – napjainkban a lakosságnyilvántartó működik benne – melletti földszintes házsort lebontották, a helyén 1975-ben cipőgyárat építettek. Az átellenben lévő házakat 1980-ban tüntették el a föld színéről, helyükön tömbházat emeltek, ezek a beavatkozások durván elütnek az ottani utcaképtől.
Forrás: Új élet 1981/1. szám
Jelentős változásként könyvelhető el az, hogy 1978-ban megszüntették ott a villamosforgalmat, és felszedték a Fő utcáról a még meglévő sínt – a másik sínpárt már korábban áthelyezték a Sztaroveszky (Magheru) útra. A Fő utcának a bazárépület és az említett Klobusiczky-ház közötti szakaszát Szabó Arnold műépítész tervei alapján 1980-ban alakították át sétálóutcává. Az ő ötlete volt a szecessziót idéző, márványlapokból kirakott körkörös burkolatdíszítés is. A megvalósult terv 1981-ben elnyerte a Román Szocialista Köztársaság Műépítészek Szövetségének a díját.
De az akkor megálmodott arculat nem volt hosszú életű, mintegy negyed század után ugyanis a Fő utca nagyszabású átalakításon esett át: a 2005 tavaszán elkezdődött és másfél évig tartó munkálatok során új kockakő-borítást kapott, eltűnt a körkörös burkolatdísz, viszont padlóvilágítást és a járószintbe süllyesztett szökőkutakat építettek be, és új, mozdítható utcai bútorzatot helyeztek ki.
A felújított sétálóutca nem váltott ki osztatlan elismerést: sokak szerint túl szürke lett az új arculat, nem beszélve arról, hogy elég hamar elkezdtek kiválni a kockakövek a burkolatból, és a repülőterek kifutópályájára emlékeztető padlóvilágítás sem működött kifogástalanul, sőt, az utóbbi években már egyáltalán nem is működik. Megérett tehát egy újabb korszerűsítésre a nagyváradi sétálóutca.
