Negatívan véleményezte a CSM a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet

Agerpres

Negatívan véleményezte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.
A jogszabályjavaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe. A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.
A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.
A CSM keddi közleményében megindokolta a tervezet negatív véleményezését. A testület szerint a jogszabály-módosítás eleve indokolatlan, az Európai Bizottság ugyanis nem kérte Romániától, hogy módosítson a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételein, amelyeket a 2023/282-es törvény rögzít. Emlékeztettek, hogy a jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba, és ha alig egy év elteltével ismét módosítják, annak súlyos következményei lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységére.
A CSM szerint a jogszabályjavaslat ,,súlyosan alááshatja a rendszer működését", elsősorban azáltal, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból kihathat a humán erőforrásra. Ez egyébként is kritikus pontja a rendszernek, főleg miután 2021 és 2023 között hozzávetőlegesen ezer bíró és 560 ügyész vonult nyugdíjba ,,a jogállásukkal kapcsolatos hasonló instabilitás miatt" - érveltek. Hozzátették, a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége, illetve számos más bíró és ügyész betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és ha ismét bizonytalannak érzik a helyzetüket, tömegesen fogják elhagyni a rendszert, aminek súlyos következményei lesznek.
A testület adatai szerint a legfelsőbb bíróság bíráinak 75,45 százaléka és az ítélőtáblai bírák 23,92 százaléka töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A törvényszéki bíráknál 11,61 százalékos, a bíróságokon 3,3 százalékos ez az arány. Ugyanakkor a legfőbb ügyészség, a DNA és a DIICOT ügyészeinek 17,26 százaléka, az ítélőtáblai ügyészségek ügyészeinek 19,81 százaléka, a törvényszéki ügyészségek ügyészeinek 11,27 százaléka és a bírósági ügyészségek ügyészeinek 3,71 százaléka teljesítette a nyugdíjazás feltételeit. Ezek az arányok az új törvény tervezett életbe léptetéséig tovább nőnek - figyelmeztettek.
A CSM azt is felrótta, hogy a törvénytervezet sérti a jogbiztonság és a jogos elvárások elvét, és hátrányos megkülönböztetést teremt az eltérő bírói generációk között.