Anna-napi műsor a galériában

Huszonnegyedik alkalommal szervezett Anna-napi ünnepséget az Anna Nőszövetség szombaton, a Tibor Ernő galériában. Zenés-verses összeállítással készültek, majd megvendégelték a jelenlévőket.

Kelemen Mária, az Anna Nőszövetség elnöke emlékezett vissza arra, hogy miért is adták ezt a nevet 1990-ben szövetségnek. Egyrészt Szent Annára emlékeznek így, a nagyszülők védőszentjére, akinek a napja egybeesik a szövetség megalakulásának napjával, de nem utolsó sorban Sárvári Annára is, Juhász Gyula Anna-verseinek ihletőjére. Régebben Anna-bálokat is szerveztek ilyenkor, de mivel az utóbbi években nem találtak szponzorokat, lemondtak erről és inkább a szerény, de méltóságteljes ünneplés mellett döntöttek. A szombati ünnepséget a szövetség a galériával közösen szervezte.

Vers, zene

A későbbiek során Széll Katalin, a nőszövetség alelnöke Lónyay Annáról, Vesselényi István, majd Kemény János hitveséről tartott előadást. A mintegy harminc jelenlévő több érdekes részletet tudhatott meg e nemes lelkű, mélyen hívő asszony megpróbáltatásokkal teli életéről. Mint elhangzott, az erdélyi fejedelem és Lónyay Anna levelezése Isten és a haza szeretetének mércéje, valóságos fénysugár az ország történelmének éjszakájában.

Hajdú Klára szavalatával folytatódott az ünnepség – Juhász Gyula Anna-verseiből hangzott el összeállítás, végül pedig, mivel, mint mondta, azok is érdemelnek egy köszöntést, akik eljöttek, de nem Annák, Radnóti Miklós A rózsa mosolya című versét is elszavalta. Ambrus Katalin Kagylók és gyöngyszemek című kötetéből egy rövid prózarészletet, valamint a Rebbenéseim egyike voltál című verset olvasta fel, Thurzó Sándor brácsaművész pedig Kodály Zoltán és Carlos de Almeida műveket adott elő; Kazatsai Anna, a nőszövetség legidősebb tagjának szavalata következett – Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versét adta elő mély beleéléssel. A nőszövetség virágcsokorral lepte meg az idős hölgyet. Népdalok következtek, majd a nőszövetség megvendégelte a jelenlévőket.

Neumann Andrea