Gólyaláb és palacsintasütő

Három magyarországi vendégelőadást láthatott a nagyváradi nagyérdemű a II. Fux Feszt hétfői napján.

Hétfőn délben a debreceni Vojtina Bábszínház mutatta be Ki hol lakik? című előadását az Árkádia Bábszínházban az Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja keretében. Az igényes, rendkívül hangulatos bemutatót délután öt óra magasságában a nyírbátori Szárnyas Sárkányok produkciója követte, akik gólyalábakon vonultak a Holnaposok szoborcsoport elé, hogy ott csináljanak kedvet a váradiaknak arra, hogy látogassák a II. Fux Feszt bábelőadásait. A négy tagú gólyalábas csapatot Rumi László bábrendező vezette, aki a nagyváradi Lilliput Társulatnak is rendezett már több előadást. Rumi László játékmesterként irányította a történéseket, az interaktív játékba a közönséget is bevonva tette még élvezetesebbé az utcai játékot, melyben társaival együtt megjelenítették Szent György és a Sárkány küzdelmét, ami természetesen a szent hős győzelmével ért véget, de kinyitották szerencsekaput is, vagyis aki átbújt a gólyalábak alatt, sokkal szerencsésebbé vált, mint volt azt megelőzően. És amikor a zenei aláfestéssel kísért produkció már kellőképpen megteremtette a pozitív hangulatot, a gólyalábasok elindultak a Szigligeti Stúdió felé, ahol hat órától elkezdődött a Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábjáték Pályi János előadásában.

A palacsintasütős vitéz

Vitéz László az a magyar bábhős, akit még azok is ismernek, akik talán soha nem voltak bábszínházban, hiszen a tévében, rádióban, és a városi folklórban sokszor lehetett találkozni ezzel a Kemény Henrik által klaszikus bábfigurává formált hőssel, aki palacsintasütővel püföli el minden rendű és rangú ellenfelét, de főként az ördögöket. Az előadó Pályi János bábművész méltó folytatója a Kemény Henrik előadóművészetének, hiszen tökéletesen elevenítette fel Vitéz László és az ördögök harcát. A Vitéz László és az elátkozott malom című mese története egyszerű: a molnár megbízza hősünket azzal, hogy vigyen be és őröljön meg egy zsák búzát a malomban, amelyet ördögök őriznek. Vitéz László sorra elpüföli az ördögöket, a mumust, sőt, még a halált is, megőrőli a búzát, és még a huncut molnár eszén is túljár. Pályi János közvetlen stílusban, a gyerekekkel a paraván előtt és a paraván mögül is kommunikálva játszotta el a szerepeket, mindegyik bábfigurának sajátos hangszínt és hanghordozást kölcsönzött, ezzel is egyénivé, valóságos jellemekké formálva minden egyes bábfigurát. A virtuóz teljesítményt fokozta, hogy az előadó egy pillanatig sem tévesztett szerepet, mindig pontosan tudta, mikor melyik szereplő van „színpadon”, és ennek megfelelően beszéltette, mozgatta őket a paraván mögül. A sok humorral átszőtt, vidám darab nem csak gyerekeknek, de a felnőtteknek is felhőtlen perceket szerzett.

Pap István