Vándorkiállítás az áldozatok emlékére

Délvidéki magyar golgota 1944-45 címmel vándorkiállítás nyílt a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti aulájában, a több tízezer délvidéki magyar áldozat emlékére. Három hétig tekinthető meg.

Thurzó Sándor brácsaművész előadásával vette kezdetét a nagyvárad-újvárosi református templomban megtartott emlékezést követő tárlatnyitó – Dankó János Largo című, brácsára írt műve hangzott el, majd Horváth István, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumának elnöke, a tárlat kurátora elmondta: az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás mind máig nem szerves része a magyar történelemoktatásnak, Szerbiában is csak hős partizánokról szól a tanítás. Itt Nagyváradon sem sokat hallottak arról, hogy a több tízezer, nemzeti hovatartozásuk miatt kivégzett civil mellett máig háborús bűnös például a Szabadkáról a magyar országgyűlésbe behívott Bogner József képviselő, vagy Krámer Gyula felsőházi tag. Több mint 30 egyházi személyt is likvidáltak - „ki fogja őket rehabilitálni? Lehet, hogy ők nincsenek is rajta a gyanúsan fogyatkozó hivatalos áldozati listán?”

„Alázattal, kitartással és türelemmel megtanultuk, hogy áldozatainkat nekünk kell eltemetni, nekünk kell elmondani gyerekeinknek, hogy hogyan és hová tűntek el százezrek Bácskából, Bánátból, Szerémségből és a Dráva-szögből, nekünk kell lemosni apáinkról a méltatlan agyalázatot azért, hogy az unokák emelt fővel vállalhassák magyarságukat a Délvidéken is” - monda el a tárlat kurátora.

Tőkés László püspök, EP-képviselő a Fekete Körös menti népirtásról tett említést, mely Erdély legsúlyosabb népirtó cselekményének számít. „Ha valaki, a Bihar megyeiek át tudják érezni a délvidékiek gyászát” - mondta a püspök. Ezt követően Thurzó Sándor Bihari Sándor Elégia című művét adta elő.

A vándorkiállítás, mely 2014 májusa óta több mint negyven helyszínre jutott el, a nagyváradiak május 4-ig tekinthetik meg.

Neumann Andrea