Átgondoltabb közúti fejlesztéseket, átlátható gazdálkodást

A közúti infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseiket ismertették pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt megyei önkormányzati képviselőjelöltjei. Szó esett a magyar nyelv használatáról a közigazgatásban, és arról is, hogy mennyire átlátható (pontosabban nem átlátható) az önkormányzatok gazdálkodása.

Dr. Szilágyi Ferenc, az EMNP Bihar megyei önkormányzati képviselőjelöltje a magasabb szintű infrastrukturális beruházásokról szólt, megfogalmazva: a Partium országos tekintetben kiemelten hátrányos helyzetben van, nem is annyira a jelenlegi közúti hálózat tekintetében, hanem a jövőbeni terveket illetően. – Két autópálya volt betervezve, ami Erdélyt érinti, az egyik Dél-Erdélyen, a másik pedig Észak-Erdélyen keresztül szeli át a nagyrégiót – mondta dr. Szilágyi Ferenc. – Azt tapasztalhatjuk, hogy míg a dél-erdélyi, még ha szakaszosan, kisebb visszalépésekkel is, de épül, addig igazából az elmúlt 10 évben komoly előrelépés az észak-erdélyi autópályát illetően nem történt. Leálló projektekről, tönkremenő részmunkákról beszélhetünk. Másrészről tudni kell azt, hogy a romániai fejlesztési tervekben szerepel egy észak-déli irányú hálózat is, amelynek összekötő szerepe lenne, és itt, a határvidéken tervbe volt véve egy Temesvártól egészen Szatmárnémetiig tartó, részben autópálya, részben gyorsforgalmi út. Ez a terv olyan tekintetben módosult utólag, hogy a jelenlegi elképzelés szerint csak Nagyváradig fog elkészülni. Tehát a román-magyar határvidék déli felében, amely amúgy is fejlettebb, további gyorsfiorgalmi utak, illetve autópályák fognak épülni, ugyanakkor a Partium nagyobb részében, a román-magyar határvidék északi felében nagyobbrészt letettek ezekről a beruházásokról. Ez pedig kiemelten hátrányos helyzetbe hozza az Érmelléket, amely a határvidéknek a legnagyobb régiója. Egyértelmű az, hogy a perifériaszerepet szánják továbbra is ennek a területnek, és nem fog fejlesztési perspektívákhoz jutni, vélekedett dr. Szilágyi Ferenc.

Ésszerűen

Véleménye szerint ezeket a terveket ki kellene egészíteni akkor, amikor az ésszerűség is azt kívánja, és most egy ilyen esetről van szó. Felhívta a figyelmet arra: az észak-déli autópályának Margittán lesz egy lehajtója. Margitta és Debrecen között jelenleg közúton 65 kilométer a távolság. Ha majd megvalósul az autópálya elérhetőség a két város között, akkor ez a táv110 kilométerre nő, tehát nem lesz ésszerű használni. Ez a plusz 50 kilométer a szállítmánnyozással foglalkozó cégeknél sokat számít, főleg úgy, hogy ezt a távolságot oda-vissza kell számolni. – Nyilván nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy nem kell Nagyvárad közelébe hozni az autópályát, hanem az eredeti projektet ki kellene egészíteni egy gyorsforgalmi úttal, mely Margittát és Debrecent közvetlenül is összeköti. Tehát azonak, akiknek Nagyváradon nincs különösebben dolguk, és a leggyorsabb utat keresik például Budapest és Székelyföld között, legyen lehetőségük a rövidebb változatot választani. Ne hosszabbítsuk meg az időt, a költségeket, a távolságokat, hanem legyen egy ilyen elkerülő lehetőség, vélekedett dr. Szilágyi Ferenc. Arra is rámutatott: a román–magyar határ mentén 60–60 település van mindkét oldalon. Ezek között a trianoni határmegvonás előtt 80 közúti összeköttetés létezett. Ennek a nyolcvan országútnak jelenleg csak nagyon kis százaléka, mintegy 10-11 van használatban a közúti forgalom számára. Véleménye szerint közös érdek lenne, hogy a határ minél jobban átjárhatóvá váljon, tehát „ezt a tizes számot, ami igazából szégyenletesnek nevezhető, mindenképp emelni kellene”, mondta dr. Szilágyi Ferenc.

Közutak és vasút

Csomortányi István, a Bihar megyei Néppárt elnöke, a megyei önkormányzati lista vezetője kihangsúlyozta: nagyon fontos lenne a Margitta-Debrecen gyorsforgalmi út megépítése, „hiszen gyakorlatilag ezzel nyitnánk meg az Érmelléket Európa felé”. Kifejtette: a közúti infrastrukturális fejlesztések egy másik szintje a helyi érdekű közutaknak a kérdése, és felsorolt párat, amelyet  véleményük szerint érdemes lenne a következő években újranyitni, szilárd burkolattal ellátni és járhatóvá tenni. Véleménye szerint ezek nagyon olcsó beruházások lennének, hiszen 4, 6, maximum 8 kilométeres útszakaszokról van szó, és egy sor érmelléki települést megnyitnának, olyanokat, amelyek a jelen pillanatban zsáktelepülések, tehát csak egy irányból lehet őket megközelíteni. Elsőként Érseléndet említette, amely talán a legrosszabb helyzetben van az Érmelléken, és amelynek az esetében két közúti összeköttetést is vissza lehetne állítani. Az egyik Székelyhíd irányába történne, a másik pedig Érkeserű felé. Ezzel azt is el lehetne éri, hogy Érkeserű sem lenne zsáktelepülés, tehát a határ irányába megnyílna egy járható út. Érkeserű és Érmihályfalva között is létezett egy közvetlen összeköttetés, amely gyakorlatilag 10 kilométerrel rövidítené meg a Keserűből Érmihályfalvára való eljutást. Ennek az útnak a megépítése sem jelentene különösebb akadályt, hiszen ez egy valamikor létezett közút volt; a nyomvonal ma is megvan, jelenleg mezőgazdasági útként használják, tehát szilárd burkolattal kellene ellátni, mondta Csomortányi István, aki szerint fontos lenne a valamikori kistérségi központokat visszahelyezni ebbe a státuszba. Az egyik ilyen település Bihardiószeg, ahol három valamikori út újranyitása mindenképpen indokolt. Talán a legfontosabb a három közül a Diószeg-Szentjobb összekötő út, hiszen ez egyszerre nyitná meg mindkét települést. Nagyon fontos lenne a Diószeg-Létavértes közvetlen összeköttetés megteremtése is, hiszen ez jócskán lerövidítené a Debrecenbe vezető utat Diószeg irányából. A harmadik pedig, ami a Berettyó irányába nyitná meg a közlekedést, az a valamikori Bihardiószeg-Szalárd, pontosabban Diószeg-Hegyzközszentimre útnak az újranyitása lenne. Az Érmelléken kívül fontosnak tartanák a Micske és Tóti, illetve Dél-Biharban a Mezőbaj és Erdőgyarak közötti közvetlen összeköttetést megvalósítani. Egy másik nagyon fontos dolog lenne a Nagyvárad-Debrecen vasútvonal újranyitása, hiszen „tarthatatlan az, hogy két 200 ezer lelkes település között ne legyen közvetlen vasúti összeköttetés” – mondta Csomortányi István.

Nyelvhasználat

Fontos a magyar nyelv használata a közigazgatásban – erre hívta fel ismételten a figyelmet a pénteki sajtótájákoztatón Nagy József Barna megyei önkormányzati képviselőjelölt. A Néppárt számára ez prioritás, hiszen „élnünk kell a törvény adta jogainkkal”, és érthetetlen a számukra, hogy sok magyarok által lakott településen is románul végzik ezeket az adminisztrációs munkákat. Több alkalommal is kértek már az önkormányzatoktól magyar nyelven különböző információkat. „Erőszakosabb” fellépéssel sikerült elérni mára azt, hogy körülbelül a harmadrészük már kommunikál magyarul is, de ez hosszas levélváltásoknak, illetve kéréseknek az eredménye. Azt szeretnénk elérni a megyei tanácsban, hogy minden magyar többségű önkormányzatban teljesen természetes legyen a magyar nyelv használata, illetve az adott településen élők is természetesnek vegyék azt, hogy az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézethez magyar nyelven forduljanak, és ugyanígy kapjanak választ, mondta Nagy József  Barna.

Átláthatóság

Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatosan Csomortányi István ismételten csak azt mondhatta el, amit már több más sajtótájékoztatón is tudattak ezelőtt: hiába kérik a községeket, hogy hozzák nyilvánosságra a gazdálkodásuk részleteit, hogy kivel és mire kötnek szerződéseket. „Folyamatos a hazudozás és a titkolózás” – foglmazott Csomortányi. Etekintetben gyakorlatilag az év eleji állapotok rögzültek, és vannak települések, ahonnan részedatokat kaptak, ami ugyancsak törvényellenes. „Egyet megígérhetünk: megyei tanácsosként megfelelő eréllyel fogunk fellépni azért, hogy egyetlen közpénzes ügyletet se tudjanak eltitkolni, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok vezetik az adott önkormányzatot” – mondta végezetül Csomortányi István.

Tököli Magdolna