„Szabadságok” tépik társadalmunkat

Nagyvárad - Ünnepi istentisztelettel ért véget vasárnap délelőtt a tizenegyedik Csillagocska Családnap. Dr. Pálfi József lelkipásztor azokról a változásokról szólt, melyeket csak Isten vihet véghez bennünk.

Általában szeretjük híres emberek önéletrajzi könyveit olvasni, megtudni belőlük viselt gondjaikat, azt, hogy miken mentek keresztül és hogyan vették az akadályokat. Mégis, ezekben a könyvekben ritkán olvashatunk a szerzők hitványságáról, indulatairól, gonoszságáról, s csak akkor, ha le tudták zárni, megbánták és helyre tették ezeket a dolgokat az életükben – mondta a lelkipásztor. A Szentírásban ezzel szemben megjelennek szereplőinek jó és rossz oldalai is, a bukások is meg vannak írva, a szentírók nem végeztek szerecsenmosdatást – mondta a lelkipásztor, Pál apostol Timóteushoz írt első leveléből kiindulva. Amint a szövegből kitűnik, Pál nem rejti el, honnan indult ő, aki egykor üldözte a keresztényeket, s milyen munkát végzett benne Isten. Könyörtelenül őszintén ír önmagáról, szavai túlmutatnak önmagukon, világossá válik, hogy ami történt, az teljes egészében Isten műve.

Megállítja

Nem tudjuk, Pál megtérése mennyi időt vett igénybe, meddig tartott, amíg a régi Saul átalakul az új Pállá. De világos az, hogy Pál, aki „csúcsegyetemet” járt ki, számtalan keleti nyelvet beszélt és rendkívüli teológiai jártassága volt, rájött, hogy élete titka nem az iskoláztatás, a karrier, hanem egyedül Isten, akinek segítségével kulcsszerepet tudott játszani bő kétezer évvel ezelőtt. Pál volt az, aki azt hitte, ismeri Istent és felismerte az „istengyalázót, az ál-Messiást, a csalót”, s elindul öldökléstől lihegve, hogy elűzze a Krisztus-hívőket – de e helyett megtapasztalja, hogy Jézus valóban Isten fia és feltámadt a halálból. Maga Krisztus állja útját az úton, melyen Isten nevében indult öldökölni. Jézus pedig megállítja, lecsendesíti, megváltoztatja, új szívet ad neki, s elküldi, hogy feladatát elvégezze.

De hasonlóképpen történt többek között Zakeus vámszedő esetében is – Jézus „abszurd tettként” nála akar megszállni, és ezáltal a „kis, hitvány ember” megtér. Mert Jézus azokhoz megy, akiknek szükségük van rá – s hatására az ember megváltozik, immár Ő lesz az egyedüli prioritás.

Álljunk mellé

Pál apostol arra tanít: mindig tudjunk hálát adni Istennek, aki megerősít. Pál nem rejti véka alá, hogy korábban más volt, de Krisztus lenyúlt érte, csendesen megszólította és megmentette. Mi vajon tudunk-e hálát adni, vagy tele vagyunk elégedetlenséggel?

Ezzel szemben a nyugati világban gőzerővel folyik Isten kiiktatása, a „Jézustalanítás”, Isten zárójelbe tétele, s mindez körmönfontan történik, a szabadság eszméjébe burkoltan – meleg-lobbi, drogliberalizáció - s mi nem vesszük észre, hogy elpusztul az Isteni rend, s hogy ezek a „szabadságok” széttépik társadalmunkat. Ahogy Luther Márton megfogalmazta: Pál Apostol Isten munkája. Ahogy egykor a vitéz katonák is megtehették jutalomként, Pál úgy lett utolsóból első – odaállt a Király mellé, ezért küzdhetett kőkeményen.

Neumann Andrea