Árulkodó feljegyzések  az államosításról

A nagyváradi református iskolák államosításáról tartott előadást Kupán Árpád történész,  a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság csütörtöki találkozóján.

Dukrét Géza, a társaság elnöke köszöntötte a Nagyváradi Vár első emeleti konferenciatermében összegyűlteket, majd Kupán Árpád történész előadása következett, melynek során levéltári források tükrében mutatta be az államosítást, s annak történelmi kontextusát.

Az előadás első részében az előzményeket ismertette – szólt a kommunista hatalomátvételről, s a folyamatról, melynek során  a kommunisták a „hős Szovjetúnió” példáját követve a kommunizmus felé viszik az országot. Létrejön a munkásosztály egyedüli pártja, a Román Munkáspárt, Gheorghe Gheorghiu Dej vezetésével. Az új alkotmány előírja az állam és az egyház szétválasztását, de a román kommunisták felismerik az ortodox egyházban azt az intézményt, amely – ha jól kezelik – saját politikájuk kiteljesedését szolgálhatja.

Derült égből

1948 júliusában történt a Vatikánnal kötött konkordátum felbontása, majd „a Vatikán és a katolikus hívők elleni hadjárat egyre durvábbá vált, összekapcsolódott az úgymond angolszász befolyás alatt álló ökumenikus mozgalom elítélésével”.  1948 májusában 92 katolikus és protestáns papot tartóztattak le. Részben az egyházak elleni kampánynak tekinthető az egyházi oktatási rendszer felszámolása, az iskolák államosítása is.

A református iskolák jövőbeli sorsával kapcsolatos aggodalmak azonban csak vezetői szinten jelentkeztek, a presbiteri gyűlések jegyzőkönyveiben említés sem található erről, „derült égből villámcsapásként hatott” az államosítás.

Hogyan is történt?

A nagyváradi állami levéltárban őrzik a Bihar megyei felekezeti iskolák államosításának iratait, ezekből kiderül, hogyan is ment végbe. 1948 július 26-án reggel országszerte egy időben, valamennyi felekezeti és magániskolában hivatalos küldöttség jelent meg, bejelentés nélkül, felleltározta az iskola teljes ingó és ingatlan vagyonát, kijelentve, hogy mindez a Román Népköztársaság közvagyona. Amint a történész kihangsúlyozta, az iratokat, melyekből három készült - emlékirat, jegyzőkönyv és leltár - román nyelven állították össze, s az egyház javait úgy vették leltárba, hogy a lelkészt a közelbe sem engedték. Az iratokból részletesen kiderül, az iskolának milyen volt a felszereltsége, mik voltak a hiányosságai, s mindenütt hangsúlyozták, hogy az átvétel békésen ment végbe.

Lépés

Bihar megyében 83 falusi felekezeti iskolát államosítottak – 51 református, 26 katolikus, három görögkeleti, 2 izraelita, 1 görög katolikus tanintézményt.

A nagyváradi református egyházközségnek három felekezeti iskolája volt, a Református leánygimnázium államosításáról szóló dosszié a legteljesebb, a különös lelkiismeretességgel összeállított emlékiratnak köszönhetően.

„A reform a nemzetiségeket, első sorban a magyarságot érintette a legérzékenyebben és természtesen az ő felekezeteit gyengítette. Amint a későbbi események igazolták, ez volt az első lépés a titkos cél, a magyar iskolarendszer teljes felszámolása felé”.

Az előadást követően a jelenlévők kérdéseket tettek fel és megjegyzéseket fűztek az elhangzottakhoz. A sorozat következő előadása október 14-én lesz.

Saját forásból

Részlet az előadásból: „Csak egy példát említünk meg, melyből kiderül, hogyan gondolkoztak az átvevők. A kágyai református iskola átvételéről szóló emlékiratban feltüntették, hogy az iskola kerítése, sőt, maga az iskolaépület is romos állapotban van. (…) Ezért javasolták, hogy a javításokat a helyi református egyház sürgősen végeztesse el saját anyagi erejéből.”

Neumann Andrea