Nagyváradi zarándokok Fatimában

Csütörtök este a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében szokásos havi találkozójukat tartották a premontrei öregdiákok. Az érdeklődőket Pásztai Ottó egyesületi elnök köszöntötte.Az e havi meghívott Kiss Albert főesperes-kanonok, várad-olaszi plébános volt, aki Zarándokúton Fatimában és Madeirán címmel tartott beszámolót, ugyanis idén júliusban egy csoport- az utazók közt volt 8 váradi pap is- ezeket a helyeket látogatta meg. Mint elhangzott, a fatimai zarándoklatnak különös jelentősége volt, hiszen éppen 100 évvel ezelőtt történtek ott a Mária-jelenések. Azt megelőzően, hogy Fatima, Lourdes mellett a világ legnagyobb Mária-kegyhelyévé vált volna, egy ismeretlen portugáliai kis település volt, körülbelül 2500 lélekszámmal. Az ottani közösség 35-40 tanyán élt, egyszerű házakban, és a jelenések idején 10-13 gyermek is született egy-egy családban.

Az első jelenés, vagyis 1917. május 13. előtt, már 1916-ban megjelent a rózsafüzér imádkozása közben a három pásztorgyermeknek egy angyal, aki arra intette őket: figyeljenek oda, hogy ne legyenek rosszak, mert akkor a pokolba jutnak, ehelyett inkább naponta végezzenek jó cselekedeteket, valamint egy imára is megtanította őket.

1917 májusától októberig aztán ezt a három gyermeket- a két testvért, Ferencet és Jácintát, illetve az unokatestvérüket, Lúciát- érte az a kegyelem, hogy összeért az ég a földdel, és rajtuk keresztül üzent a Szűzanya az emberiségnek. Érdekes módon az említett hónapokban mindig 13-án jelent meg Mária, kivéve augusztust, amikor 19-én, mivel akkor a gyerekek 13-án akadályoztatva voltak abban, hogy ott legyenek a kijelölt helyen. A Szűzanya három titkot bízott rájuk: a pokollátást, az imádságot/bűnbánatot és az egyház üldözését. A három gyermek sorsa később úgy alakult, hogy Ferenc és Jácinta hamar meghaltak, Lúcia viszont 97 évet élt, szerzetesnőként hunyt el néhány évvel ezelőtt, 2005. február 13-án.

Fatima napjainkban

Napjainkban Fatima hatalmas zarándokhely, a főtere kétszer hosszabb, mint a római Szent Péter tér. Évente több mint 6 millió zarándok keresi fel, az idén valószínűleg még többen, a centenáriumra való tekintettel. Egy 65 méter magas tornyú, neobarokk stílusú, 1928-ban építeni kezdett főtemplom, a Rózsafüzér Királynője-bazilika uralja, az ehhez tartozó kápolnával.

A váradiak 2017. július 12-én érkeztek meg a térre, és kapcsolódtak be az esti programba. „Amit ott tapasztaltunk, azt igazából nem is lehet elmagyarázni, azt látni kell”- idézte fel a történteket a főesperes. Hatalmas embertömeg éli meg közösen a hitét, mindenki kezében rózsafüzér, illetve gyertya, miközben kórus kíséri az imákat. Ismeretlenül is egymásra mosolyognak az emberek, mindenki segítőkész, és bár különböző nyelveken szólnak az imák, öt-öt Üdvözlégy Máriát mondanak, valahogy még sincs hangzavar, azaz csodálatos élmény ott lenni. A világ különböző részeiről jött atyák teljes papi díszben mutatják be a misét- ezen az alkalmon körülbelül 700 pap és 25 püspök volt jelen-, az egésznek pedig az az üzenete, hogy nyitottnak kell lennünk egymás irányába, Isten akaratát el kell fogadnunk s továbbadnunk, és nem feltétlenül szükséges nagy dolgokra törekednünk, elég, ha szeretünk.

A váradi zarándokok a három órát tartó, július 13-i nappali szentmisén is részt vettek, valamint a portugáliai út részét képezte még a fatimai magyar keresztút végigjárása, és egy többnapos kirándulás Madeira-szigetére, ahol a nagyon vallásos utolsó magyar uralkodó, Boldog IV. Károly hunyt el.

Ciucur Losonczi Antonius