Robotrovart terveznek japán tudósok - "Egy lepke is képes autót vezetni"

A Tokiói Egyetem egyik műszaki-kutató

intézetében Kanzaki Rjohei professzor - aki

három évtizede kutatja a rovarok agyát

- az úttörője a rovar-gép hibrid

létrehozásának.

A végső célja persze az, hogy

feltérképezze az emberi agy

működését. De az emberi agyban

körülbelül 100 milliárd neuron

(idegsejt) van, egy két milliméteres

rovaragyban csak körülbelül 100 ezer.

Ettől egyébként még a rovarok

agya is sokra képes. A selyemlepke hímje

kilométerekről is ki tudja szagolni a

nőstényt. A parányi aggyal is

képesek a rovarok nagyon összetett légi

akrobatikai mutatványokra, mint

például röptében elkapni egy

másik rovart. "Kiváló

szoftvercsomagjuk van", végül is több

száz millió éven át lett

kifejlesztve - ismeri el Kanzaki professzor.

Kanzaki szerint a jövőben lehetséges lesz

egy rovar agyát elektronikus

áramkörökkel újra

létrehozni. Ez alapján tovább lehet

majd lépni, és egy élő agyat is

lehet majd irányítani az agyi

áramkörök

módosításával.

Kanzaki kutatócsapata már ért el

eredményeket ezen a területen.

Például a selyemlepke agyi

áramköreinek genetikai

átrajzolásával elérték,

hogy a hím nem a szagra reagál, hanem a

fényre. Vagy a szagra ugyan, de egy másik faj

lepkéjének szagára.

Az ilyen apró lépések elvezethetnek a

jövőben egy olyan robotbogár

létrehozásához, amely - mondjuk -

kilométerekről megérzi az

illegális kábítószert, a romok

alá temetett embereket vagy bányákban

a mérges gázokat.

Ezek a japán kutatók már a 90-es

évek óta dolgoznak olyan hibrideken, amelyek

részben rovarok, részben robotok. Az egyik

kísérletben például

élő hím molylepkét

rögzítenek egy

játékautónak látszó

eszközhöz. A lepke a hátánál

fogva egy kerethez van ragasztva, a lábaival pedig

egy szabadon forgó golyót mozgathat. A

kutatók a nősténylepke szagával

ösztökélik a hímet arra, hogy

jobbra vagy balra mozgassa a kisautót.

Kiderült, hogy a hímlepke gyorsan képes

alkalmazkodni a kisautó

működésében beálló

változásokhoz, amikor például a

kis kocsi balra vagy jobbra húz, hasonlóan a

defektes autóhoz.

Egy másik kísérletben egy molylepke

levágott fejét rögzítették

egy ilyen kis autóhoz. A fej még mindig

működőképes csápjait

feromonokkal (szaganyagokkal) ingerelték, az

agyból ékező motoros idegimpulzusokat

pedig a kis kocsiba vezették, amelyet így a

lepkeagy irányított.

Kanzaki kutatógárdája eddig 1.200

idegpályát azonosított a rovari

agyban.

Kanzaki professzor csodálatosnak nevezi, hogy az

állati agy is képes nagy

mértékben alkalmazkodni a

változó körülményekhez.

Ugyanúgy, ahogy az ember is - bár maga 5

kilométeres sebességgel jár,

mégis tud 100 kilométer per

órás sebességgel haladó

autót vezetni. Az autó mintegy az emberi test

meghoszzabbítása. Kanzaki szerint a rovar

agyának is megvan ez a képessége. A

rovar is képes úgy kocsit vezetni, ahogy az

ember - szögezi le.

"Nem az az érdekes, hogy olyan robothernyót

csináljunk, amelyik ugyanolyan lassan mászik,

mint az igazi hernyó. Mi olyan gépet

tervezünk, amely sokkal többre képes, mint

az élő test" - jelentette ki Kanzaki

professzor.