Takarékbank: idén erőteljes, 6,6 százalékos GDP-növekedés jöhet

Az idén erőteljesen, 6,6 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), a harmadik negyedévben a GDP már elérheti a járvány előtti szintet – ismertette a legfrissebb előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A pénzintézet elemzői előző, januári prognózisukban még 6,8 százalékos növekedést vártak.

Suppan Gergely kifejtette: az ipar és az építőipar lesz a két húzóerő, ezek az ágazatok 4 százalékponttal húzzák fel az idei GDP-t, a többi ágazat teljesítménye még nem éri el a járvány előtti szintet. Az elemző szerint az ipar 16,4 százalékkal, az építőipar 13,0 százalékkal bővülhet 2021-ben.

Az infláció az idén átlagosan 3,9-4 százalék lehet a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint a tavalyi 3,3 százalék után, és nem tartják kizártnak, hogy az év második felében a jegybank kamatot emel. Jövőre 6,7 százalékkal bővülhet a gazdaság, 2023-ban 4,4 százalékkal. Az infláció 2022-ben 3,4 százalék, 2023-ban 3,2 százalék lehet az előrejelzés szerint.

Az iparban az első negyedévi enyhe emelkedést követően a második negyedévben jelentős felpattanást várnak, akkor az ágazat a teljes GDP-t 8-9 százalékponttal húzhatja. A bázishatás miatt áprilisban 65-70 százalékkal ugorhat meg az ipari termelés – mondta Suppan Gergely. Az építőipar március-áprilisban szintén felpattanást mutathat, a szerződésállományok kedvezőek, felfutnak a lakásfelújítások, beindulnak a lakásépítések az állami és uniós fejlesztésekkel együtt az elemző szerint.

Kitért arra, hogy az inflációhoz az üzemanyagok és a dohányáruk csakem 3 százalépontot adnak hozzá április-májusban, emiatt átmenetileg 5 százalék fölé emelkedhet a mutató. Jelentős felfelé mutató kockázatnak nevezte az olajáremelkedést, az acél és rézárak emelkedését, és számos más egyedi „ársokkot”, köztük a takarmányárak, terményárak megugrását.

A gazdasági növekedésre a legfontosabb hátráltató tényező lehet Suppan Gergely szerint, ha a lakosság elutasítja az oltásokat.

A kiskereskedelem megtorpant, már az újabb korlátozások előtt, a márciusi esés után áprilisban térhet vissza a növekedés. A csökkenést csak részben ellensúlyozhatja az internetes kereskedelem élénkülése – jegyezte meg, hozzátéve: az ágazat az év közepétől nyerheti vissza a lendületét, az idei GDP-hez azonban érdemben nem tud hozzátenni. A vendéglátás idén részben magához térhet, a teraszok nyitása gyorsíthatja a helyreállást.

Szólt arról is, hogy a munkanélküliségi ráta 2021 első felében – részben szezonális hatások miatt – 4,5 százalék felett maradhat, az év második felében viszont gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,9 százalékra süllyedhet.

Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben 73 százalék közelébe süllyedhet. Suppan Gergely szerint az uniós átlaghoz képest jobban áll a magyar adósságráta, a dél-európaiakkal pedig „össze se lehet hasonlítani”, annyival jobb. Kedvezőnek nevezte az adósság finanszírozási szerkezetét, főként a lakossági megtakarítások jelentős szintje miatt, illetve az alacsony, 20 százalék alatti devizaarány okán.

A járvány lecsengéséig várhatóan marad a mostani forint/euró árfolyam, tavaly nyár óta gyakorlatilag a 360 +/-5-ös sávban tartózkodik kisebb-nagyobb volatilitás közepette, és a világgazdasági helyreállás első jeleinek felbukkanásáig a kivárás és az oldalazás lehet az irány – vélik az elemzők.

A Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak, ezek abban térnek el egymástól, hogy a korábbi növekedési trendhez mikor térhet vissza a gazdaság. Az alapforgatókönyv szerint ez már idén a 3. negyedévben megtörténik, a legrosszabb verzió szerint viszont csak 2022 év elején.